Babával

4 tipp, hogyan mesézzünk tv nélkül!

A tévénézés és/vagy az online filmezés kisebb-nagyobb mértékben az életünk része. A cím kapcsán nem arra gondolok, hogy teljesen iktassuk ki a mindennapjainkból a televíziót és az internetet, de fontosnak tartom, hogy ne felejtsük hosszabb időre a gyerkőcöt a képernyő előtt. Biztosan sokunkkal előfordul időnként, hogy kényelmes megoldásnak tűnik, hiszen amíg elvégzünk egy-két ház körüli teendőt, a kicsit lekötik a kedvenc mesehősök kalandjai. Ha nem felejtjük rendszeresen a gyereket a tv előtt hosszabb időre, elegendő időt tölt a levegőn, és közös tevékenységekre, játékokra is rendszeresen szánunk időt, akkor nem lehet gond, ha körültekintően válogatjuk meg, mit engedünk neki nézni.

Persze egy idilli világban biztosan az lenne a legjobb, ha minden kütyüt (tv-t, laptopot, tabletet és társait) egy jól irányzott mozdulattal kihajítanánk, és egész nap együtt mókázna, bábozna, olvasna, társasozna vagy kirándulna a család. De mint tudjuk, a valóságban ez nem ilyen egyszerű, hiszen a legtöbb családban mindkét szülő dolgozik. Ráadásul sokszor fáradtak is vagyunk, és a munkából hazaérve kezdődik a második műszak: mosás, főzés, takarítás és persze valamiféle minőségi időt is kellene tölteni együtt. Azért én mindenkit arra biztatnék, hogy amikor csak van rá mód, keressünk a képernyő helyett másik alternatívát! A mesékre igenis nagy szükség van, de a televízión kívül vannak sokkal érdekesebb lehetőségek is. Íme, néhány tipp:

  1. Bábszínház

Nemrégiben voltunk 3 éves kicsi lányunkkal bábszínházban. Mivel új dolog volt ez a közös kis életünkben, kissé aggódtunk, hogyan fog erre az élményre reagálni. Tudnotok kell róla, hogy egy örökmozgó, folyton beszélő leányzóról val szó, akinek egy mesét is ritkán tudok úgy elolvasni, hogy ne szóljon folyton közbe, vagy éppen ne vegye ki a könyvet a kezemből azzal a felkiáltással, hogy „Anya, majd én, majd én, majd én!”, aztán átveszi az irányítást, és ő mesél nekem. Azért mi csak megpróbálkoztunk a bábszínházzal, mondván, ha kudarcba fullad a próbálkozásunk, akkor egy ideig szüneteltetjük a dolgot. Azt kell mondanom, kellemes meglepetés ért minket! Csendben, egy nyikkanás nélkül végigülte Szofikám a Rigócsőr királyt. Az előadás után, a teremből kisétálva pedig felkiáltott: „Még egyszer akarom, anyaa!” 

Nagy örömünkre nagyon tetszett neki, amit látott, így hamarosan megismételjük a bábszínházazást. Az persze a jövő zenéje, hogy a többedik alkalom is ilyen jól fog-e elsülni, mert most biztosan az újdonság ereje is lenyűgözte; majd meglátjuk.

  1. Közös bábozás

Remek családi kikapcsolódás a közös bábozás is, csak be kell szereznünk néhány kedves kis figurát. A mieinkre kézműves vásárban bukkantunk, és nagy a szerelem! A bábozással ugyanúgy lehet „cselezni”, mint a fejből meséléssel, hiszen kezdeményezhetünk tanító célzatú történetet is, összekapcsolhatjuk a sztorit akár hétköznapjainkban megesett dolgokkal is. Ez a játék azért is jó választás, mert interaktív, fejleszti a gyermekek érzelmi intelligenciáját, kommunikációját és képzelőerejét.

  1. Diafilmek

Karácsonyra csodás ajándékot kaptunk a nagyitól: egy diavetítőt néhány diafilmmel! A vetítésnek egyfajta varázslatos hangulata van, magam is úgy éreztem, mintha kb. 25-30 évet fiatalodtam volna. Ráadásul a program összehozza az egész családot: apa „pörgeti” a filmet, anya mesél, a gyerkőc pedig áhítattal figyel. Az esti órákban jó alkalom a szunyókálásra való ráhangolódásra, hiszen ehhez az élményhez sötét kell. Ráadásul a gyermek nem fog felpörögni, mint a rajzfilmek, mesefilmek viszonylag gyorsan pörgő világának hang- és képi hatásaira. A diafilmeknek nagy előnye, hogy valamelyest ötvözi a könyvből való meseolvasást és a mesenézést. Hosszú évek távlatából is emlékszem rá, ha egy-egy kép megtetszett, akkor megkértem az anyukámat, hogy tekerjük vissza, hadd nézzem meg még egyszer, vagy éppen hadd kérdezzek. Egy tv-ben nézett mese esetében ez kevésbé kivitelezhető. Úgy gondolom, hogy a diavetítés egy sokkal interaktívabb, a fantáziát sokkal fejlesztőbb hatású módja a mesézésnek, mint a televízión keresztüli vagy az online mesenézés. Ráadásul eleve feltételezi a szülő-gyermek kontaktust, hasonlóan a meseolvasáshoz vagy a fejből való mesemondáshoz..

  1. Meseolvasás, mesemondás

A rendszeres meseolvasásnak számos előnye van a diavetítéshez hasonlóan. Nálunk is vannak természetesen kedvenc mesefilmek és online is szoktunk mesét nézni; nagy népszerűségnek örvend nálunk is a Bogyó és Babóca, a Sam, a tűzoltó és a Grimm mesefilmek. A minőségre és mennyiségre viszont próbálok ügyelni, illetve arra, hogy lehetőleg ne a képernyő előtt szunnyadjon el a gyermek. Elalvás előtt sokszor magam mondok mesét; vannak kedvenc könyvek is, de ilyenkor leginkább fejből mesélek, hiszen ahhoz nem kell fény, emiatt hamarabb csendül fel az édes hortyogás. A gyermek képzelőerejét és szókincsét is fejlesztik ezek a szeánszok, nem beszélve arról, hogy a szülő-gyermek kapcsolatát is mélyítik ezek a meghitt elalvás előtti kis családi kikapcsolódások. Nálunk ugyanis nem csak a gyermek, hanem sok esetben apa is a hallgatóság tagjaihoz tartozik! ☺

Mesés időtöltést kívánok nektek!