Kreatív

Ajándékozzunk élményeket!

Minden évben elkezdek már ősszel készülődni a karácsonyra, és igyekszem mindenkinek személyre szóló, ötletes ajándékot venni. A meglepetések beszerzése az én feladatom, a párom ugyanis elég sokat van távol a munkája, elfoglaltságai miatt. 

Ajándékozzunk élményeket!

Múlt év őszén sem volt ez másként, azzal a különbséggel, hogy egyáltalán nem akart jönni az ihlet, hogy a párom szüleinek mit hozzon a Jézuska. Ekkor támadt egy remek ötletem! Ajándékozzunk élményt, vigyük el őket egy wellness hétvégére! Úgy döntöttünk, mi is velük tartunk. Fárasztó, kimerítő időszakon voltunk túl (lakásvásárlás és felújítás, közben kistestvér érkezése, rengeteg munkahelyi feladat), így megérdemeltük mi is a pihenést. A nagyszülők karácsonyfája alá egy jelképes kis kártya került, amelyen az állt, hogy utazni fognak, de hogy hova, azt döntsék el ők. Gondoltuk, hagyunk nekik pár nap gondolkodási időt, míg kitalálják, mi legyen az úti cél. Nem volt rá szükség, körülbelül 10 másodperc alatt megkaptuk a választ: "Irány Bükfürdő vagy környéke!" Titokban örültem, mert így én is rögtön tudtam, hol fogunk szállást foglalni. Már egy ideje szemeztem egy szupernek tűnő büki bababarát hotellel, a Hotel Piroskával, de valahogy mindig másfele vitt az utunk. Korábban sok véleményt elolvastam különböző fórumokon a szállásról, és szinte kivétel nélkül csupa-csupa jó dolgokat írtak róla. Eljött hát az idő, hogy végre személyesen is ellátogassunk oda! Így keltünk útra egy februári hétvégén a négy éves kisfiunkkal, 10 hónapos kislányunkkal, nagypapával és nagymamával.

A közel két órás autóút gyorsan eltelt és mintha az égiek is velünk lettek volna. Az egész ország ködbe burkolózott aznap, de a mi utunkat napfény kísérte. Ettől még jobb kedvünk lett. Izgatottan vártuk, mikor érkezünk meg.

A hotelben nagyon kedvesen fogadtak minket. Már ez nagyon jó benyomást keltett bennünk, és ezt tovább fokozták az apró kis figyelmességek, amelyek a jól fűtött, igényesen berendezett, tágas szobában vártak minket: egy üveg ásványvíz a ház ajándékaként, a szinte újszerű babaágy a belekészített igényes babaágyneművel, vízforraló, babakád, az ötletes wellness-kosár, amelybe szauna lepedők, törülközők voltak bekészítve.

A rövid hétvégén próbáltuk úgy beosztani az időt, hogy a gyerekeknek ne legyen túl fárasztó, de azért tartalmas is legyen. Az érkezés napján a hotellel ismerkedtünk. A lurkókkal kétszer is lementünk a játszószobába, ahol mesekönyvek, hintaló, építőkockák, kifestők, színes ceruzák, sínkészletek, rajztábla várta a játszani vágyókat. Majd vacsora után picit a wellness részlegen regenerálódtunk. Szuper volt a szabadban a csillagos ég alatt kicsit meditálni a forró vizű jacuzziban és nagyon tetszett, hogy volt külön gyerekrészleg nagy medencével, babapancsolóval, játékokkal, relax székekkel. A wellness rész bárjában gondoltak azokra is, akik nem fogyasztanak alkoholt. Lehetett kapni alkoholmentes koktélokat, smoothie-kat is.

Másnap reggeli után, amíg nagymama elment egy frissítő masszázsra, addig a kisfiunk önként becsatlakozott egy kézműves gyerekprogramba. Egy nagyon kedves, fiatal animátor hölgy (Enikő) vezette a foglalkozást. A munkáért jutalmul a gyerekek pengőket kaptak (érkezéskor is járt minden gyereknek 1-1 pengő, ehhez gyűjthették a többit), majd ezeket beválthatták ajándékokra (színes ceruza, hajlékony ceruza, nyalóka, kulcstartó, stb...). Kisfiunk, Detre, színes ceruzát vásárolt. Félszegen odament a recepciós hölgyhöz és halkan mondta, hogy "nekem pénzem van". Miután beváltotta piros papír pengőit színes ceruzákra, odasúgta nekem, hogy menjünk, és kérjük vissza a pénzét. Azért élelmes a gyerek!

Miután nagymami is megérkezett felfrissülve, elautóztunk Kőszegre (cirka 20 km-re van Büktől). A program a következő volt: egy kis városnéző séta, könnyű ebéd (fokhagymakrém leves cipóban) egy helyi étteremben, majd a vár tövében a Szamos Marcipán Múzeumban megtekintettük kisfiunk legnagyobb örömére a mesegalériát. Boldogan fedezte fel az ismert mesék kedves kis hőseit. Kislányunk mindezekből nem sok mindent érzékelt, szinte végig aludt. Kora délután érkeztünk vissza a hotelbe, ahol a nagyobbik gyerkőc papával csocsózott és biliárdozott (gyerek csocsó és biliárd volt!), közben a kislányunk az apukája kezében szerette volna szüretelni a hotel közepén álló mandarinfáról a szépen beérett termést. Délután 5 órakor megint útra keltünk: ellátogattunk a bükfürdői Gyógy- és Élménycentrumba. Ha valaki nem akart vezetni, a hotelnek van saját busza, amely ingyen elviszi a vendégeket a fürdőig (kb. két óránként indul). Sajnos a gyógy rész már zárva volt, de a fiúk az élményfürdőt is nagyon élvezték. Nem fogjátok kitalálni, ki örült a legjobban az élménycsúszdának! Vagy mégis?! Így van! Nagypapa!!!

A hotelbe visszatérve kicsit fáradtan és farkaséhesen ültünk neki a vacsorának.

Meg kell említeni, hogy minden étkezésnél, legyen az reggeli vagy vacsora, friss, ízletes, változatos ételekből lehetett választani büfé formájában (levesek, helyi őstermelőktől származó sajtok, kolbász, sültek, pörköltek, vad- és halételek, saláták, sütemények, péksütemények, gyümölcsök, stb...). Reggelinél volt, hogy elfogyott a banán, csak szólnunk kellett, hogy szeretnénk kérni a gyerekeknek, ha esetleg van még, fél perc sem telt el, már kis gyümölcskosarat hoztak nekik, mindenféle gyümölccsel. Természetesen az étteremben is gondoltak a kisebbekre, és legkisebbekre. A babák etetőszéket kaptak, és műanyag evő- és étkészlet járt a gyerekeknek. A bébiételeket bármikor meg lehetett melegíteni az éttermi részen.

Nagyon szimpatikus volt, hogy a hotel további programokat kínált. Szombaton kézműves foglalkozások voltak gyerekeknek délelőtt, délután. A felnőtteknek zumba oktatás, jóga, a hölgyeknek kedvezményes kis kozmetikai kezelés, este latin táncbemutató, majd latin farsangi buli vette kezdetét akciós koktélokkal. Megjegyzem, a party zajából semmi nem hallatszott fel a szobánkba.

Összegzésként elmondhatom, hogy remekült telt a hétvégénk. Babával és kisgyerekkel is jól tudtuk szervezni a napokat. A személyzet távozáskor érdeklődött, hogy jól éreztük-e magunkat? Biztosítottuk őket afelől, hogy igen, mindennel meg voltunk elégedve. Nem véletlenül lehetett náluk azon a hétvégén (is) teltház (nagyon sok kisgyerekes család volt), amiből viszont a szállóvendégek nem sokat érzékeltek, mert soha sehol nem volt "tömegérzetünk". A nagyszülők mondták is, hogy legalább három havonta kellene egy ilyen hétvége.

Ha valaki pedig egy kis szuvenírrel szerette volna magát, vagy szeretteit meglepni, a recepciónál kézműves termékeket lehet baráti áron vásárolni (krémek, fürdősók, szörpök, édességek, stb...).

A legnagyobb elismerés azonban mindenképp a kisfiunktól érkezett, mert már hazafelé autókázva megkérdezte tőlünk, hogy mikor megyünk vissza a fotelba(nem elírás, fotelt mondott :) )?

Hűségprogramunk
Legyél te is gyerek szállodaigazgató!