Test és lélek

Kell-e viselkedni egy szállodában? Avagy reszkessetek: pihenünk! - 1.rész

Lazítunk. Egész éves hajtás, munka, házi feladat, edzés, háztartás. Alkalmazkodás, kötelesség, elfogadás, tolerancia, stressz. Család, munkahely, utca, bevásárlóközpont, iskola, óvoda – felsorolni is lehetetlen. De most aztán pihenünk, ahogy a csövön kifér: addig alszunk, ameddig, azt csináljuk, amire gusztusunk támad, kiszolgálnak, kiviszik a szemetet, elénk teszik az ételt. Mi pedig – tisztelet a kivételnek – a stresszel tömött életünkön kívül a jólneveltségünket is otthon felejtjük. Jöjjön hát most egy kis szállodai illemtan, mert attól, hogy mi nyaralunk, más is szeretne pihenni, végezni a munkáját, netán élni!

Légy pontos vagy türelmes!

A legtöbb szállodában már a foglaláskor pontos információkat, elérhetőségeket kapsz, pontos címet, GPS koordinátákat és hogy hány órától várnak benneteket. Ha gyerekkel indulsz útnak, nehéz kiszámítani, hogy egy több órás út pontosan meddig fog tartani. Ha sokkal később érkezel, mint amire számítanak, érdemes egy üzenetet írni vagy telefonálni, ha viszont előbb érkeztek, előfordulhat, hogy még nincs kész a szobátok. Ekkor legjobb, ha sétáltok egyet, vagy isztok egy kávét a bárban, esetleg megnézitek a kicsikkel a játszóházat. Biztos lehetsz benne, hogy a személyzet mindent meg fog tenni, hogy mielőbb bepakolhassatok – ezen a sürgetés nem segít, csak megalapozhat egy rossz hangulatot.

 

Ne kiabálj!

Ez kényes téma. Ugyebár, ha az ember gyerekekkel utazik szállodába, nem azért megy, hogy percenként regulázza a boldogan ordibáló kicsinyeit. Ha viszont olyan hotelt választunk, ahol a konferenciától a nyugdíjas csoportig mindenkit fogadnak, a szüntelen gyerekvisítással alaposan tönkre tehetjük néhány vendég pihenését – és a sajátunkat is az állandó konfrontálódással. Ebből a szempontból is jobb választás a családbarát szálloda, ott ugyanis több tolerancia várható el a vendégek és a személyzet részéről is. Azonban még ezekben a szállodákban sem kíváncsiak a háromévesünk fülsiketítő hisztijére ötpercenként, ezért érdemes kihasználni az alkalmat, hogy tanítsuk egy kicsit a gyerekeinket a társas együttélés szabályaira. Reggel 9 előtt és este 8 után nem illik rohangálni, kiabálni, sikítozni. Ha feltétlenül hangoskodásra vágyik a kicsi, vigyük a játszótérre, gyerekmedencéhez, játszószobába! Ajánljunk fel neki más tevékenységet, kössük le! Beszéljük meg vele, hogy hol engedheti el magát és hol nem (folyosón, étteremben, közös terekben)!

A kisbaba éjszakai sírása viszont ne legyen stressz, mert nem tudsz vele mit csinálni. Természetesen minél előbb próbálod megnyugtatni, de ha közben azon idegeskedsz, hogy a szomszéd szobában nem tudnak tőled aludni, attól nem lesz könnyebb.


Adj magadra!

Régen a legtöbb szállodában volt dresszkód a vacsorához. Ma már ehhez nem ragaszkodnak, legfeljebb a magas árkategóriájú luxusszállodákban, de mind a személyzetet, mind a többi vendéget tiszteld meg azzal, hogy nem pizsamában mész reggelizni és fürdőköpenyben vacsorázni! Igen, még a kicsiket is illik rendesen felöltöztetni. Nem kell öltöny, meg kiskosztüm, meg ünneplős ruha, elég egy kényelmes, de vállalható utcai öltözék.

 

Ne pazarolj!

A zero waste korában egyre többen szólalnak fel többek között az élelmiszerpazarlás ellen. A kidobott étel kidobott alapanyag, kidobott pénz, elvesztegetett munka. A svédasztalos ellátás magában rejti azt, hogy rengeteg étel megmarad, hiszen még az utolsóként érkező vendég is választékot akar. Sok szálloda ezért már kapcsolatban áll segélyszervezetekkel, akik boldogan fogadják és osztják szét a rászorulók között a megmaradt finom ételt. A legnagyobb probléma, hogy a svédasztal látványa megingatja a legtöbb ember önkontrollját, és mohón halmozza a tányérjára a legkülönbözőbb össze nem illő ételeket, amiket aztán rendre otthagy, mert az ide illő közhellyel élve csak a szeme kívánja. Ezeket már nem lehet elosztani, a kukába kerül a sok finom falat. Sok szálloda ezért – néhány all-you-can-eat étterem gyakorlatát követve – fontolgatja, hogy azzal, aki túl sok maradékot hagy a tányérján, büntetést fizettetnek.

Tanítsd meg a gyerekedet és magadat is, hogy inkább többször keveset vegyél, mérd fel, hogy mennyit szeretnél enni és ha lehet, ne keverd össze az ételeket!

 

Tarts rendet!

A szállodákban általában minden nap takarítanak: ágyaznak, porszívóznak, kiürítik a szemetest, cserélik a földre dobott törölközőt. Nem kell precíz rendet tartanod, amikor nyaralsz, de könnyítsd meg a személyzet dolgát azzal, hogy nem szórod szét az összes cuccodat a padlón és az ágyon! Ha nem szeretnél rendet tartani, akkor inkább ne kérj takarítást!

 

Légy becsületes!

Vannak emberek, akik mániákusan elteszik a szállodai „ingyenes” holmikat. Tudnod kell, hogy ezt megteheted, a tusfürdőt, fürdősapkát, szappant, bekészített utazási prospektusokat nyugodtan hazaviheted. Ugyanez nem vonatkozik a Bibliára, szennyestartó zsákra, fürdőköpenyre és más, a szállodához szervesen hozzátartozó holmira. Ezen kívül nem elegáns meginni a minibárból az italokat, és utána feltölteni, hogy ne vegyék észre. Ha nem akarod kifizetni a fogyasztásodat, akkor inkább menj el egy közeli boltba, és vegyél olcsóbban olyan italt, amit szeretnél, de ne trükközz!


Tiszteld a másikat!

Élni és élni hagyni, ez a legfőbb szabály. Talán te szeretsz hajnalban fitness videóra ugrálni, de a másik szobában lehet, hogy egy kisgyerek alszik. Talán te szeretnél fejest ugrani a medencébe, de melletted valaki békésen napozik. Minden helyzetben megvan az a kompromisszum, ami megkönnyíti az együttélést a nyaralás során is.

A tisztelet nemcsak a többi vendégnek jár – vagyis hogy tiszteletben tartod azt, hogy ő is pihenni jött ide, és tehesse ezt úgy, ahogyan neki igénye van rá – hanem a személyzetnek is. A mosoly, a köszönés, a partneri kommunikáció mindenkinek jár a recepcióstól a takarítóig. Sokszor többet ér a borravalónál.