Ezt látni kell

Fedezd fel Te is a regénybeli helyszíneket!

A Tüskevár nyomában.

Fekete István nevelő szándékú műve méltán az egyik legismertebb és legkedveltebb ifjúsági regény, mely a Kis-Balatonon játszódik. Aki olvassa a Tüskevárat, Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjai során minden fontos információt megtudhat a tóról és környékéről, a tájról készült gyönyörű leírások pedig mindenkit elvarázsolnak.

A Tüskevár bölcsője

 

Keszthely / Fenékpuszta térségben járunk. A Kis-Balaton – mely Európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk – sokféleképpen él a köztudatban: madárrezervátum, nemzeti park, Ramsari terület, az első természetvédelmi őr – az egykori „kócsagőr” – személyében az intézményesült hazai természetvédelem szülőföldje, Fekete István regényeinek romantikus helyszíne, a Balaton halbölcsője, vízvédelmi rendszer, ökoturisztikai célpont.

 

A Kis-Balaton Látogatóközpont 2020. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit, ahol számos programmal várnak ránk. A tetőn kialakított tanösvényen sétálva közelebbről megismerkedhetünk az itteni élővilággal. Az épületben lévő interaktív kiállításon további érdekességeket tudhatunk meg, majd kvízek kitöltésével tesztelhetjük is tudásunkat. Kicsiknek, nagyoknak egyaránt hatalmas élmény a berek életét bemutató, szívszorító ismeretterjesztő film. Az udvaron játszótér, a fogadóépületben egy kellemes büfé és ajándéküzlet is helyt kapott, ahol különböző kiadványok, emléktárgyak, kézműves termékek megvásárlására van lehetőség.

 

 

Az ökológiai katasztrófa nyomában

 

A helyszín nem más, mint a Kis-Balaton, ami a 19. századig a Balaton délnyugati nyúlványa volt. Itt rakta le hordalékát a Zala folyó. Emberi beavatkozásnak köszönhetően vált le a tóról, 1864-ben ugyanis megépítették a Sió zsilipet, majd kikotorták a Zala medrét és árvízvédelmi töltéseket hoztak létre. A zsilipnek köszönhetően a Balaton vízszintje állandósulni látszott, az egykori öböl pedig szép lassan elmocsarasodott. Mára két nyílt vízfelület maradt: a Vörsi és a Zalavári-víz, melyeknek egyedülálló az élővilága, különösen a madárállománya.

A 20. századi beavatkozások, a városi élet és a gazdaság súlyos környezetkárosító hatásai miatt a Kis-Balatont visszafordíthatatlannak tűnő ökológia katasztrófa fenyegette, így az 1970-es években kidolgozták a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nevezetű tervet, mely lényegében a terület mesterséges elárasztását jelentette: ezzel tudták regenerálni a mocsár élővilágát. A kétezres évek végére fejeződött be a mintegy százötven négyzetkilométeres terület rehabilitációja. A Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként ma fokozottan védett természetvédelmi terület, így turisták csak módjával látogathatják és akkor is kizárólag szigorú szakvezetés mellett.

 

Túrák a Kis-Balatonon

 

A szakvezetések a fenékpusztai Vönöczky Schenk Jakab Kutatóháztól – rövidebb nevén Kis-Balaton Kutatóház – indulnak a természetvédelmi területre, mely időpontokhoz kötötten saját gépjárművel és a helyszínen bérelhető golfautóval közelíthető meg. A Diás-szigeten található a Fekete István Emlékhely és a "Matula kunyhó". Az egykori kutatóházban rendezték be Fekete István dolgozószobáját, rengeteg ismeretterjesztő anyaggal és régi fotóval, a Tüskevár alapján pedig felépítették Matula bácsi kunyhójának mását. A Vörsi Tájház a Kis-Balatonon és a környéken élő népek és a halászemberek, az ún. lápi pákászok egykori életét mutatja be.

A Balatonmagyaród és Sármellék közötti útról lekanyarodva közelíthetjük meg a Kányavári-szigetet, a Kis-Balaton egyetlen olyan részét, ami szakvezetés nélkül is látogatható. Fahíd vezet át a szigetre, amit aztán a tizenöt állomásból álló, másfél kilométer hosszú Búbos Vöcsök tanösvényen barangolhatunk be. A sziget közepén játszótér várja a gyerekeket, de találunk madármegfigyelő helyeket és több kilátótornyot is.

 

 

 

Bővebb információt a nemzeti park oldalán kapunk.

www.bfnp.hu/hu/latogatohelyek-3/kis-balaton-latogatokozpont-hu-471349

www.facebook.com/balatonfelvideki.nemzetipark