Abban a csokis izében rengeteg e-szám van. Olvastam a neten, hogy neked egyáltalán nem szabad e-számokat enni. Add ide, majd anyuka megeszi. Ételt nem dobunk ki. Nem, nem tudom, mi az az e-szám, nem vagyok vegyész.
Várjál csak, nem hideg az a víz? Anyuka majd szól, hogy kapcsolják a be a fűtést. Azért, mert te még nem érzed, ha fázol. Jó, akkor nem szólok.
Van itt nálam egy kis szendvics, reggel csomagoltam a svédasztalnál. Tudom, hogy nem szabad itt enni, de hajolj csak bele a törölközőbe és senki nem fogja meglátni. Úgy. Harapjál még egyet. A husiból is. Na, most az egész szétesett, ehetem meg én. Te csak menjél fürdeni, megnézem, ebédig adnak-e még valamit.
Jól van, látod, ezt szeretem: itt van gyerekmenü, tudsz választani. Olyan sokat ugráltál délelőtt, hogy biztosan nagyon megéheztél. Ha szépen rendesen megetted, akkor onnan választunk sütit. Van gesztenyés meg csokis, meg nézd, arról milyen gyönyörűen csurog le a tejszínhab… Honnan tudod, hogy mi az a paleo? A játszóházban? Honnan tudjam, mi az, mondtam már, hogy nem vagyok vegyész.
Jól érezted magadat kincsem? Látod, milyen jó, hogy eljöttünk ebbe a családbarát szállodába, pedig mennyit aggódtam, hogy lesz-e mit enned! Tudom, hogy csak anyuka főztjét szereted. Pedig eddig azt mondtad… Jó, holnap megkérdezem, hogyan csinálták azt a főzeléket.
Nem tudsz aludni? Olyan sápadt vagy, eszel te rendesen? Nem vagy éhes? Tényleg nem? Jó, azért van itt a szekrényen egy kis pogácsa. Ha akarod le is telefonálhatok a recepcióra. Ne aggódj kincsem, nem marad meg, majd anyuka megeszi. Végülis nehéz nyaraláskor ez a fogyókúra.
