Babával

Útra kelni babával – Biztosan jó ötlet?

Egy kisbaba érkezése hatalmas öröm, de az egyik – ha nem a legnagyobb – feladat is a szülők számára. Az éjszakai ébresztők, az állandó fáradtság, a bezártság érzése még a legedzettebbeket is próbára teszi. 

Nem meglepő, hogy előbb vagy utóbb szinte minden szülőben felvetődik az utazás gondolata.  

Annyira jó lenne néhány napra kiszakadni a mindennapok mókuskerekéből! Kapni egy szusszanásnyi időt a pihenésre, a feltöltődésre!  Néhány napot önmagukra és egymásra. A főzés, a takarítás terhe végre lekerülhet a vállakról, s a helyüket új erőt adó pillanatok vehetik át. 

Aztán persze bekapcsol a vészcsengő. 

Szabad ilyet tenni egy néhány hetes, hónapos aprósággal? Jogában áll bárkinek is kiszakítani a kinti világgal épp csak megismerkedő gyermeket a megszokott, biztonságos környezetéből csupán azért, mert kikapcsolódásra vágyik? Vajon önzőség babával útra kelni? Felelőtlenség lenne? Számtalan érv szól a kisbabás utazás mellett, és persze ellene is.

 

Menni vagy maradni?

Nos, a tisztánlátás és a legjobb döntés érdekében mindenekelőtt érdemes átgondolni, milyen típusba is tartozik a pici.

Nyugodt és alkalmazkodó? Szinte a teljes éjszakát végigdurmolja már? Kialakult a napirendje? Esetleg épp nyugtalanul, fel-felriadva alszik? Nyűgös és sírós? 

Mert bizony vannak olyan babák, akiknek egyáltalán nem okoz gondot a helyváltoztatás. Ők már néhány hetes korukban nagyokat szundítanak az autós ülésben, és gond nélkül vészelik át a nagyinál töltött hétvégéket. Persze bőven akadnak a csöppségek között olyanok is, akik a megszokott rutintól való apró eltérésekre is nyugtalansággal, sírással reagálnak.

A békés, változásokkal könnyedén megbirkózó babákkal egyszerűbb lehet a nyaralás, a nehezebben alkalmazkodó kicsikkel viszont problémásabb utazás elé nézhetnek a szülők.

Ez azonban még korántsem minden, hiszen annyi minden máson múlhat, milyen is lesz az a rég várt nyaralás!

 

Anyatej és tápszer

A szoptatott babákkal könnyebb lehet az utazás, hiszen a táplálék mindig kész és megfelelő hőmérsékletű. Ráadásul az anyatej lelki táplálékul szolgál is szolgál a kicsik számára. A biztonság érzését nyújtja számukra, megnyugtatja őket. 

A tápszerrel etetett gyermekek esetén már bonyolultabb lehet a szülők dolga, hiszen csak olyan helyszín jöhet szóba, ahol megoldható a melegítés, a cumisüveg tisztán tartása, s kell elegendő tápszer, babavíz is. Ugyanakkor a tápszeres babák esetében – különösen, ha a gondoskodó nagyszülők is a szülőkkel tartanak – könnyebb megoldani, hogy az anyuka is pihenjen, lazítson egy kicsit, vagy – ha csak rövid időre is - kettesben lehessen a párjával. 

Mert bizony nem csupán a baba érdekeire kell figyelemmel lenni.

 

Csak a baba számít?

A középpontban értelemszerűen a gyermek áll, ez nem is vitás. Ugyanakkor akár mennyire is a kicsire helyeződik ilyenkor a hangsúly, nem szabad megfeledkezni az újdonsült anyuka – és természetesen az apuka – testi és lelki egészségéről sem. 

Egy kisbabát gondozni hatalmas feladat. Minden egyes nap ugyanazok a tevékenységek váltják egymást. Etetés, séta, tisztába tevés, fürdetés és altatás. Huszonnégy órás kemény, fizikailag és lelkileg egyaránt megterhelő szolgálat. Csodálatos, ugyanakkor fárasztó és embert próbáló időszaka ez az életnek. 

Nem csoda, hogy sokan érzik úgy, muszáj egy kicsit kiszakadni a mindennapokból. 

A kisbabás utazás elsősorban a szülőkért van. Azért, hogy egy kicsit jobban érezzék magukat a bőrükben. Kikapcsolódjanak, pihenjenek, s némileg tehermentesítve, a megszokottól eltérő környezetben töltekezzenek. 

Így van ezzel Klaudia is: „A hétvégén egy wellness szállodába megyünk. A négy hónapos kisfiam is velünk lesz. Tudom, hogy még kicsi, és igényli a megszokott rutint, mégis úgy éreztem, hogy muszáj elmennem egy kicsit otthonról. Az elmúlt hetekben egyre feszültebb lettem, minden apróságon felhúztam magam. Attól féltem, depressziós leszek.”

A kicsi számára egy családi kiruccanás sokkal inkább teher, mint örömforrás. Az autóban való zötykölődés, az addig soha nem látott helyiségek, tárgyak, az idegen emberek sokasága feszülté, nyugtalanná teheti őt. Ráadásul emlékezni sem fog mindarra, amit a családi nyaralás alatt átélt. 

 

Megéri vagy sem?

Eszter épp ezért döntött az otthonmaradás mellett: „Gondolkodtunk rajta, de arra jutottunk, várunk még. A kislányom nagyon érzékeny teremtés. Könnyen sírva fakad. Biztos vagyok abban, hogy nehezen viselné még a nyaralást.”

Megéri vagy sem?

Ezt mindenkinek magának kell mérlegelnie. 

Ugyanakkor, ha már megszületett a döntés, s az utazás mellé tették le a szülők a voksukat, érdemes a tudatos tervezésre némi időt és energiát fordítani. Ez a pihentető kisbabás nyaralás kulcsa, amely nélkül a családtagok valószínűleg fáradtabban, kimerültebben térnének haza, mint amikor elindultak. Hiszen ha nem kellő körültekintéssel választunk utazási célpontot és szállást, könnyen megeshet, hogy a nyaralás alatt minden ugyanúgy zajlik, mint otthon. Csak nehezített körülmények között. 

 

Pihenés gyerek nélkül

Kötetlenebb nyaralás vár azokra a szülőkre, akik ezt a megoldást választják. Bónuszként pedig ez idő alatt egymásra, a párkapcsolatukra tudnak koncentrálni. 

Heniék ezt a megoldást választották: „A kisfiam tápszeres baba. Az anyukámra bíztam, amíg mi a férjemmel pihentünk. Hetente többször vagyunk nála, sokszor vigyázott már rá korábban is. A legjobb kezekben volt, mi pedig végre kettesben lehettünk egy kicsit!”

Ugyanakkor számolni kell a lelkiismeret furdalással, - még akkor is, ha a kicsit a szeretett nagymamára vagy más megbízható rokonra, ismerősre bízták - megfűszerezve a pszichés károk miatti aggódással. Mert ki tudja, milyen hatással lesz a pici lelki világára, ha a szülőktől ilyen hirtelen el kell válnia, s ha napokig nem bújhat az anyukájához! 

Katáék épp ezzel küzdöttek: „Húsvétkor elutaztunk a párommal négy napra. A kisfiamra az anyósom vigyázott. Őszinte leszek, megbántam. Soha nem voltunk még külön egyetlen éjszakát sem addig. Egész idő alatt azon járt az eszem, hogy vajon minden rendben van –e vele. Képtelen voltam nyugodtan pihenni. Alig vártam, hogy végre hazaérjünk. Szörnyű érzés volt, hogy amikor meglátott, nem akarta, hogy ölbe vegyem, sírt, és az anyósomhoz bújt.” 

 

A döntés nem egyszerű

Melyik a jó megoldás? Otthon, a már jól ismert környezetben maradni a kicsivel? A családdal együtt útra kelni? Esetleg kettesben nyaralni, miközben a babára egy megbízható ismerős vigyáz?

A választ mindenkinek magának kell megtalálnia. Függetlenül attól, hogy ki mit mond, mit várna el. 

Minden gyermek, minden szülő, és minden család egyedi. Mindenki mástól különböző jellemzőkkel bír. Így, ha a szülők a saját érzéseikre hallgatnak, ha igyekeznek minél jobban meg- és kiismerni a gyermeküket, könnyedén rátalálhatnak a család valamennyi tagja számára megfelelő megoldásra. 

 

Te mit választanál? Szólj hozzá Facebook oldalunkon!