Nyári folyadékpótlás: lehetőleg cukor nélkül!

Az ajánlások szerint egy átlagos napon 2 – 2,5 liter folyadékot kellene elfogyasztanunk – testtömegkilogramonként nagyjából 35 ml-t. Ha azonban ezt a folyadékszükségletet elsősorban cukros üdítőitalokkal fedezzük, rengeteg plusz kalóriát viszünk be vele a szervezetbe. De a gyümölcslevek sem teljesen ártatlanok – egy liternyivel akár egy főétkezésnyi plusz energia is együtt jár. De akkor hogyan lehet hatékony, mégis kalóriaszegény a folyadékpótlás?

Folyadékpótlás vízzel

A legtöbben azt javasolják, hogy igyunk egyszerűen vizet. Ez a folyadékpótlás kétségtelenül egyszerű és kalóriaszegény módja, ám a képet mégis érdemes egy kicsit árnyalni. A hőségben ugyanis erősebben izzadunk, és ezzel ásványi anyagokat, elektrolitokat is vesztünk, amelyeket szintén vissza kell juttatnunk a szervezetünkbe. A megfelelő folyadékpótlás épp ezért változatos. A nap nagy részében ragaszkodhatunk a csapvízhez, de érdemes néha ásványvizet is fogyasztani, vagy levesekkel, lédús gyümölcsökkel elfogyasztani a szükséges folyadék egy részét. Az ásványvizek esetében érdemes megnézni a víz ásványianyag-tartalmát, és a magasabb nátriumtartamúak helyett inkább a magasabb magnézium- és káliumtartalmúakat választani. Érdemes tudni azt is, hogy a szénsavas ásványvíz kissé puffasztó hatása miatt hamar teltségérzetet okoz, így kevesebbet iszunk belőle, mint a szénsavmentes változatból. A refluxos tünetekre, puffadásra hajlamosak is jobb, ha a szénsavmentes vizet választják.

Miért nem jó a gyümölcslé?

A gyümölcs és a kifacsart gyümölcslé között az a legnagyobb különbség, hogy a gyümölcslében sokkal kevesebb a rost, mint az egész gyümölcsben – még akkor is, ha nem szűrjük le. Így a cukortartalma gyorsabban megemeli, majd leejti a vércukorszintet, mint ha ugyanazt a gyümölcsöt egészben fogyasztanánk el. Érdemes tehát inkább megenni a gyümölcsöt, a gyümölcsléből pedig csak napi egy-egy pohárral kortyolgatni. A hőségben különösen hasznosak a kiemelkedően lédús zöldségek, gyümölcsök, például a görögdinnye vagy az uborka.

Aki unalmasnak találja a sima vizet, készíthet gyümölcsből vagy gyümölcsléből jégkockát, és ezzel hűtheti az ivóvizét, de akár gyümölcsdarabokat, zöldfűszereket (pl. mentalevelet) is áztathat benne. Különösen hűsítő a kevés citrommal, uborkaszeletekkel és mentával ízesített cukormentes limonádé.  Azt is megtehetjük, hogy a napi egy pohár gyümölcslevet alaposan felhígítjuk vízzel, és így kortyoljuk el napközben. A gyógynövényekből főzött, cukor hozzáadása nélkül készült teák is jó szolgálatot tesznek: a mentatea élénkít, a citromfű, a kamilla pedig megnyugtat, este fogyasztva az elalvást is segíti.

Folyadékpótlás hőségben: milyen legyen az italunk?

A folyadékpótlás másik fontos kérdése: jeges vagy melegebb italt fogyasszunk? Bár a jégbe hűtött ital csábító, amikor felkúszik a hőmérő higanyszála, a legtöbb szakértő mégsem ajánlja, hogy ezzel hűtsük magunkat. A gyomor erei ugyanis a hideg ital hatására összehúzódnak, ami fájdalmat okozhat és lassíthatja az emésztést. A testnek pedig fel kell melegítenie a hideg folyadékot, így plusz hőt termel. Az alkoholos italok, mint a hűtött sör vagy a gyöngyöző koktélok élvezete a nagy melegben kifejezetten nem ajánlott, mivel vízhajtó hatásúak, és melegben gyorsabban váltanak ki szédülést, rosszullétet.

Van, aki ennek épp az ellenkezőjét, forró tea fogyasztását javasolja. Ez szinte azonnal beindítja az izzadást, majd a párolgás valóban hűti a testet. Ezt a módszert csak akkor vessük be, ha nem zavar, hogy hirtelen megizzadunk – érdemes arra is gondolni, hogy a verejtékezés további folyadékvesztéssel jár. Alapesetben a legjobb, ha szoba-hőmérsékletű, vagy enyhén hűvös folyadékot iszunk, mégpedig nem egyszerre nagyobb mennyiségben, hanem egyenletesen elosztva.