„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
Ugye mindenkinek ismerős David Brower, híres környezetvédelmi aktivista mondása, ami arról szól, hogy a természeti értékeink kizsákmányolása nem fenntartható és az elkövetkező generációk érdekeit is figyelembe kell vennünk? Az ember a mindennapi tevékenységei során hatással van a környezetére, ezért meg kell tanulnunk harmóniában élni azzal.
A természet és a benne lakó élőlények az állam tulajdonát képezik, a nemzeti parkokban és a természetvédelmi területeken dolgozók keze azonban nem ér el minden apró zugba, ahol az ember megfordul és környezetterhelést mér az általa kirándulópontnak titulált helyre.
Ki vigyázzon az erdőre, mezőre, ha nem mi magunk? Hogyan védjük a természetet és a benne lakó élőlényeket? Mire figyeljünk oda, ha kirándulni megyünk?
A természetjárás a járványhelyzet miatt az utóbbi egy évben még közkedveltebb kikapcsolódás lett, ám annak érdekében, hogy az utánunk születő generációk is átélhessék ezt az élményt, fontos, hogy betartsunk néhány szabályt. Hétvégéről hétvégére kirándulók ezrei lepik el kis országunk erdőit, mezőit, melyeket emberi kötelességünk legalább olyan állapotban hagyni, mint ahogy találtuk.
Az alábbiak betartásával könnyedén ráléphetünk a helyes útra.
A szemetelés
Magától értetődőnek kéne lennie, de sajnos nem az, hogy a természetet járva nem dobunk el semmiféle szemetet. Még mindig rengetegen vallják az „egy szemét nem szemét” nézetet, melynek köszönhetően mindössze egyetlen hétvége alatt jelentős környezetterhelést visznek végbe. A műanyag szatyrok lebomlási ideje 200-1000 év is lehet. Legyünk kreatívok és gyűjtsük abban a szemetet, amit aztán vigyünk is el az első kukáig! Nem csak a sajátunkat, hanem akár másokét is, amibe a kirándulás alatt belebotlunk. Remek program egy piknikezés az erdő mélyén vagy a rét közepén. Ilyenkor a keletkezett hulladékot pakoljuk vissza a kosarunkba, hogy aztán otthon – szelektíven kiválogatva – tudjunk megfelelően megszabadulni tőle.
Miért nincsenek kukák a túrahelyeken? Miért is lennének? Minden, amire egy kiránduláshoz szükségünk van, ott lapul a táskánkban. Ha elfogyasztjuk az ételeket és italokat, már csak a csomagolásukat kell „cipelnünk”. Az erdőben kihelyezett szemetesek ürítése önmagában is problémás lenne, nem beszélve arról, hogy a vadak miatt sem épp szerencsés megoldás kukával telerakni az erdőt.
Az eldobott élelmiszerek
Óriási tévhit, hogy bármit eldobhatunk, úgyis minden lebomlik. A természetnek egy almacsutkát vagy banánhéjat lebontani valóban nem olyan sok idő, de a különböző szintetikusan gyártott élelmiszerek, a chips, a csokoládé, a konzervek és egyéb mesterséges anyagokat és tartósítószereket tartalmazó ételek elhajigálása nem a természet javát szolgálják. A földbe kerülve is káros hatást válthatnak ki, de gondoljunk csak bele, mi történik akkor, ha egy arra járó vadállat gyomrába kerülnek. Ne tegyük ki őket egy esetleges megbetegedésnek vagy elhullásnak!
Lehet-e dohányozni az erdőben?
Az erdő védelméről szóló törvényben nem írnak a cigarettázás szabályairól, ezért, ha a különféle illatok mámorában mégsem tudjuk legyőzni e káros szenvedélyünket, legalább azzal tiszteljük meg a többi túrázót, hogy füsttávon kívülre megyünk, a keletkezett cigarettacsikkektől pedig – dobozban vagy zacskóban összegyűjtve – a kijelölt kukánál szabaduljunk meg.
Ha „hív a természet”
Az erdő nem illemhely, ezért figyelnünk kell az alapvető higiénés szabályok betartására. Ha nem bírjuk ki a túraútvonalon soron következő turistaházig vagy mobil wc-ig, legalább ne dobjuk el az erre a célra használt papírzsebkendőt.
A zajszennyezés
Eszünkbe sem jut, mekkora kárt tehetünk a természet egyensúlyában, ha mondjuk egy Bluetooth hangfalon át bömböltetjük a „zenét”. Nem arról van szó, hogy síri csendben kell az erdőt járni, de kerüljük a felesleges hangzavart. Szerencsére már feltalálták a fül- illetve fejhallgatót, mely használata az erdőben is remek ötlet. A kelleténél nagyobb zaj nem csak túrázó társainkat zavarhatja, hanem az állatok bioritmusát is felboríthatja.
A tűzgyújtás
Abban az esetben gyújthatunk tábortüzet, ha nincs rávonatkozó tilalom és azt csak és kizárólag az erre kijelölt helyen tehetjük. Mielőtt azonban odébb állunk, gondoskodjunk róla, hogy rendesen eloltsuk a tüzet.
Kutyával kirándulni
Kedvenceink kiszámíthatatlan módon reagálhatnak az új ingerekre, ezért bármennyire is nagy élmény a póráz nélküli futtatás, legyünk tekintettel az erdő élővilágára és a többi túrázóra is. Ahogy minket hívhat a természet, úgy őket is, ezért – ahogy azt már az otthoni környezetünkben megszoktuk – vigyünk magunkkal zacskót az ürülék összeszedéséhez, ezzel is tehermentesítve a természetet.
Mit vihetünk haza az erdőből?
Leginkább semmit, csak és kizárólag azt, amit mi magunk vittünk oda. A védett és a nem védett növények és állatok is abban a környezetben szépek, ahol élnek. Ne tépjük le, ne ássuk ki, ne vigyük haza! Ne bolygassuk meg a természet rendjét! Vigyázzunk az erdő ökoszisztémájára, melynek minden aprócska élet a része.
Mit tegyünk, ha sérült, árva állatra bukkanunk?
Mielőtt bármit is tennénk, legyen mindig kéznél egy telefonszám, ahol segítséget kérhetünk. A vadmentő alapítványok és a nemzeti parkok természetvédelmi őrei azért vannak, hogy az ilyen helyzetekben felvilágosítsanak bennünket, hogy mivel tesszük a legjobbat. Fogadjuk meg hozzáértő tanácsukat!
+ 1. Íratlan szabály
Ahogy a kisebb településeken, a szűk tereken vagy a liftben, úgy a természetben is köszönünk egymásnak. Egy kis tisztelettől még soha senkinek nem esett bántódása.
