Az 1879-es Szegedi Nagy Árvíz után a város lassan kezdett újjáépülni. Alsóvároson Lechner Lajos építész típustervei alapján épült újjá számtalan utca és ház, és a háztetőkön megjelentek a napsugaras minták. A napsugaras házdíszítés, vagy más néven napsugárdíszes oromzat Szegeden és az egész Szegedi nagytájon a parasztházak elterjedt, jellegzetes díszítésévé vált. A házak utcai homlokzatán régen a míves asztalosmunka által született sugarakat kifestették, a sugárléceket egy-két, ritkábban három színben. A háromszög alakú oromzat közepén a padláslyuk egy szemet jelképez, amelyből napsugarak áradnak szét. Itt van egy kisebbfajta nézeteltérés, miért is a nap szimbólumát választották 140 éve. Van, aki szerint őseink napkultusza elevenedik meg az ábrázolásban, de Bálint Sándor néprajzkutató azt vallotta, a Szentháromságot jelképező oltalmazó, védelmező, a bajokat-betegségeket elűző úgynevezett barokk istenszem húzódik a motívum mögött. Alsóvároson pedig a tájnyelvi szóhasználatban – ahogy az idősek mondják, „Isten szömének” nevezték. Mert a napocska nem más, mint Isten szöme. És Isten szöme ott van még mindig közel 45, úgynevezett „napsugaras házon” Szegeden.
Látogassátok meg Szeged városát, és ha már erre jár a kis család válasszátok a legjobb helyet a kaland kipihenésére, a Partium Hotelt***!
