Aktuális

„Mindig a sárga úton…” – turistajelzés kisokos nagy kalandoroknak

Az erdő fáira festett jelzések ismerete több órás kitérőktől menthet meg minket egy kirándulás alkalmával. A gyalogos-turistaúthálózat Magyarországon 1930 óta használja a turistajelzéseket, amik 4 színhez és 11 alapjelzéshez kapcsolhatók. Ha számunkra szűz terepre tévedünk, ezek alapján könnyedén elnavigálhatjuk magunkat és persze másokat is.

Kék, piros, sárga és zöld


A kirándulóösvényeken találkozhatunk ezekkel a színekkel, többnyire sávok / fektetett csíkok formájában. A sorrend sem mindegy, mert az a fontosságot jelöli. A kék sávjelzés az országos jelentőségű útvonalakat jelzi, mint például az Országos Kéktúra vagy az Alföldi Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra. A piros sáv a megyei és a regionális jelentőségű vándorútvonalak, míg a sárga és a zöld sávok a helyi jelentőségű vándorutak jelzésére használatosak.

 

A budai és a Budapest környéki hegyekben mind a néggyel találkozhatunk, a Kéktúra 14. szakasza például Hűvösvölgytől Solymár határáig vezet, a Hármashatár-hegyen át. A sárga és a zöld sávjelzés a városban is kanyarog: a sárga jelzés a legnépszerűbb fővárosi túraösvényeken halad át, Esztergomból kiindulva Hűvösvölgyön, a Normafán át a budaörsi Csíki-hegyekig, míg a zöld Telkiből indul és a Gellért-hegyig kanyarog a budai hegyek, dombok kevésbé ismert kirándulóhelyein.

 

A jelzéseket mindig szemmagasságban keressük sima kérgű fákon, nyílt terepen, réteken, mezőkön, sziklákon vagy póznákon. Az útleírásokat lapozva a négy alapszínre mindig rövidítéseket használnak: K, P, S, Z és melléjük teszik a további emblémákat.

 

A kereszt és a leágazó jelzések

 

A négy alapszínű (kék, piros, sárga és zöld) kereszttel gyakran találkozhatunk. Ezek a négy alapsávjelzéshez kapcsolódó, azokból leágazó, azokat összekötő útváltozatokat, rövidítéseket, hosszabbításokat jelölik.

 

Minden más alakzat magára az útvonal céljára utal és szintén az említett 4 színben tűnik fel. A háromszög például hegycsúcsra vagy kilátóra vezet, a négyzet egy közeli településhez, szálláshelyhez vagy közlekedési lehetőséghez visz el minket, az ómega jelzés barlanghoz, az L alakzat pedig romhoz, műemlékhez. A kupolaszerű jel emlékmű irányát mutatja, a kápolna szakrális emléket jelez. A befejezetlen kör körsétát, a T betű pedig tanösvényt mutat nekünk. Akinek van kéktúrás pecsételő füzete, az a bélyegző hely jelet, a talpára állított T betűt keresse. A teli kör ivóvízvételi helyet jelöl, forrásokhoz, kutakhoz vezet.

 

Zarándokutak és egyéb jelzések

 

Budapest környékén gyakran belefuthatunk a Mariazell–Csíksomlyó Mária-zarándokút „m”-betűt formáló jelébe, ugyanis hálózatának több szakasza is érinti a fővárosi kirándulóhelyeket, például a Normafát és Dobogó-kőt csakúgy, mint az Esztergomot Máriagyűddel összekötő Magyar Zarándokút sárga nyila, rajta két merőleges vonallal, mely a Gellért-hegyen is áthalad, a sötétkék alapon sárga kagylóval jelzett Szent Jakab-út szintén.

 

A szív jelzés szívbarát, vagyis könnyített útvonalat jelez, általában plusz tájékoztató táblákat is elhelyeznek rajta tudnivalókkal a pulzusmérésről. A futó alakot ábrázoló jelzés – értelemszerűen – futóösvényt jelöl. Mindkettőre van példa a Hárs-hegyen. A bringás jelzés magáért beszél. A fehér téglalap készülő felfestést jelez, a szürke pedig megszüntetett turistautat. Lovak láttán értelemszerűen lovas útra kell számítani.

 

Forrás: www.turistajelzes.hu és www.kekesteto.hu