A hőség megterheli a szervezetünket. Ebből a szempontból különösképpen a gyerekek, az idősek és a krónikus betegek vannak veszélyben, de az egészséges, teherbíró szervezet is csak egy bizonyos határig képes alkalmazkodni az extrém hőmérséklethez. Testünk hőháztartása bonyolult rendszer, amelynek működtetésében a folyadékháztartásunk éppen úgy részt vesz, mint a bőrünk, amely a verejtékezésen keresztül hőszabályozó funkcióval bír. Elég, ha csak nem iszunk eleget, és máris felborulhat a rendszer, amelynek akár súlyos következményei is lehetnek. De hogyan védhetjük ki a hőség ártalmait, és mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?
Veszélyben a fej: napszúrás
A napszúrást nem elsősorban a hőség okozza. Akkor alakul ki, ha a fejünket és a tarkónkat folyamatosan éri a nap. A napszúrás legismertebb tünetei a fejfájás, a hányinger és a szédülés, de a beteg arca is kipirosodik és felforrósodik, ám a test többi részén nem jelentkezik a forróság. A tünetek sokszor nem jelentkeznek azonnal, csak órákkal a terhelés után. A kisgyerekeknél különösen veszélyes lehet, de nemcsak nekik, hanem a felnőtteknek is érdemes orvoshoz fordulniuk, ha a jellegzetes tüneteket észlelik. Amíg segítséghez jutunk, a beteget vigyük hűvös szobába, a fejére tegyünk hideg vizes borogatást, és gondoskodjunk a folyadékpótlásról. Megelőzésként figyeljünk arra, hogy a legmelegebb déli órákban ne tartózkodjunk a tűző napon, és a nap többi részében is sapkával, szalmakalappal, kendővel védjük a fejünket, tarkónkat a napsütéstől. A folyadékpótlásra is fokozottan ügyeljünk a hőség idején.
A hőség életveszélyessé is válhat: hőguta
A hőguta a napszúrásnál jóval súlyosabb probléma, amely kezelés nélkül akár életveszélyessé is válhat. A nagyon magas hőmérséklet következtében alakulhat ki, ilyenkor a hőség hatására az egész test hőszabályozása felborul. Hőguta esetén nem csak a beteg feje forrósodik fel, hanem az egész test
maghőmérséklete nő, akár 40 Celsius-fok fölé is felkúszhat. Emellett fejfájás, gyengeség, émelygés, szédülés jelentkezik, gyors pulzussal és alacsony vérnyomással, esetleg légzési nehézséggel társulva. Izom és hasi görcsök, láz és eszméletvesztés is felléphet. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, azonnal vigyük a beteget hűvös helyre, és hívjunk mentőt, mivel ilyenkor sürgős orvosi segítségre van szükség. Amíg a mentő megérkezik, kezdjük meg az elsősegélynyújtást: ha a beteg eszméleténél van, helyezzük félig ülő pozícióba, ha lehetséges, akkor itassuk meg izotóniás itallal vagy vízzel. Gyors szívdobogás esetén polcoljuk fel a lábait, eszméletvesztés esetén pedig helyezzük stabil oldalfekvésbe. Akár eszméleténél van a beteg, akár nem, egyetlen percre se hagyjuk egyedül. Vegyük le róla a felesleges ruhadarabokat, és tegyünk hideg borogatást a kezére a lábára, a tarkójára, illetve a lágyéktájékra. A hőguta megelőzéséhez fontos, hogy a különösen meleg napokon, illetve a déli órákban kerüljük a meleget, húzódjunk árnyékba, vagy hűtött, légkondicionált helyiségbe. A hőszabályozás megfelelő állapotának fenntartásához viseljünk szellős, világos, természetes anyagból készült ruhát, és igyunk elegendő vizet. Kerüljük a forró és nehéz ételeket. Azt pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy gyereket és háziállatot egyetlen másodpercre se hagyjunk az autóban!
Hőség + fizikai megerőltetés = hősokk
A hősokk, más néven a hőkimerülés legtöbbször akkor alakul ki, ha a hőség és a fizikai megterhelés, például sport vagy nehéz testi munka hatása összeadódik. Ilyenkor a fokozott izzadás következtében felborulhat a szervezet só- és folyadékháztartása. A betegség tünetei az izomgörcsök, a hasi görcsök, a hányinger, a látászavar és a szapora pulzus. A hősokk is súlyos állapot, a beteghez azonnal hívjunk orvost, mentőt. Amíg megérkezik a segítség, vigyük a beteget szellős, hűvös helyre, és helyezzük ágynyugalomba, a mellkasára és a fejére tegyünk hideg vizes borogatást, és itassunk vele hideg vizet. Megelőzésként a nagy hőség idején kerüljük a nehéz fizikai munkát és a sportot, ilyenkor a gyerekeket se engedjük a napon szaladgálni. A megfelelő folyadékbevitelre is ügyeljünk.
