Számos helyen jártam már életemben, ahol mindennapos netfüggőségemből kiszakadva képes voltam egy vagy akár két hetet a hálózat információi nélkül tölteni. Olyan klassz érzés volt! Nem mondom: gondot jelentett hazaérkezésem után az időközben felgyűlt néhány száz levél feldolgozása, vagy a kimaradt információk bepótlása, de a pihenés teljes volt és tökéletes. Nem ment el időm felesleges kattintgatásokra, ehelyett magamra, a páromra, a gyerekekre tudtam koncentrálni. Kimaradtam a jó és a rossz hírekből is, ami miatt szintén a családom került teljesen előtérbe.
A wifi azonban segítség is tud lenni egy szálláshelyen, ha körültekintően és keretek között élünk vele. Például volt egy idő, nem is olyan régen, mikor a gyerekeink nyaralásunk idején a madarak énekével keltek. Úgy háromnegyed öt körül. S mivel egy apartmanházban laktunk, feltételeztük, hogy az alattunk lakó alsó szomszéd nem örülne a dübörgős hangzavarnak a kora reggeli órákban. Így nem volt más választásunk, mint elővenni az éppen aktuális kütyüt, bekapcsolni rajta a videócsatornát, és mesét keresni, de nagyon sürgősen. Ez akkor, abban a helyzetben "életmentő" volt. Természetesen lehet erről wifi nélkül is gondoskodni jó előre megfelelő eszközökkel, de nekünk a pakolási hullámban ez nem jutott eszünkbe, így a youtube nagy szolgálatot tett minden egyes reggel (=hajnalban).
A másik, ami miatt az internethasználat nagyon praktikus tud lenni, az a helyi aktualitások és látnivalók begyűjtése. Nem mindig van idő tökéletes felkészülésre otthon, a pakolás minden erőnket elviszi az indulás előtti napokban, egy geoláda részletes leírása, vagy egy kilátó nyitvatartásának, a komp indulásának megtekintése bizony kimehetett a fejünkből a kavalkádban. Mindezekre kiváló eszköz az okostelefon, a táblagép, a 4G és a Wifi.
De amivel nagyon vigyázni kell: betartani a határokat. Jó, hogy ott van velünk a kütyü, jó, hogy ott a kísértés: nézzük meg a leveleinket, a céges e-maileket, a Facebook profilunkat, és ha már ott vagyunk, a sporthíreket és a szokásos hírforrásainkat. Csakhogy tudatosítanunk kell, hogy mindezekkel pillanatokat, perceket, fél órákat, órákat, délelőttöket, teljes napokat veszünk el saját családunk életéből! A gyermekünk nem azért szeretne velünk együtt lenni nyaraláskor - remélhetőleg - hogy mi is és ő is a saját kütyüjét nyomkodja. A közös idő így elvész, értelmetlenné válik, tulajdonképpen mindegy, hogy helyileg épp hol tartózkodik a família. Szomorú tapasztalatom volt együtt lenni egy családdal néhány napot, amit az apa tulajdonképpen végignetezett. A nyaralás ideje alatt. Azt hiszem, észre sem vette, mennyit nyomkodta a telefonját, hisz mindig kéznél volt, bármelyik pillatanban elő lehetett rántani az okostelefont, akár csak néhány percre. Ezek a percek összeadva valójában napi szinten több órát tettek ki, és ez - véleményem szerint - a mai világ egyik hatalmas kísértése. Így nehéz kikapcsolni, ott lenni a jelen pillanatban, a gyerekekre, a párunkra figyelni, megélni az utazás csodálatos idejét.
Ha tudjuk magunkról, hogy képtelenek vagyunk önszántunkból lemondani a netes percekről (tehát komoly függők vagyunk), érdemes olyan szálláshelyet keresni, ahol még a mobilnet sem működik. Van ilyen! Így biztos lesz a kikapcsolódás, a hétköznapokból való teljes kilépés, és esélyt adunk magunknak arra, hogy családunkra figyelve képesek legyünk átélni a jelen pillanatot.
