Test és lélek

Ne legyen rés a pajzson – így lesz erős az immunrendszered

Ősszel, a légúti betegségek szezonjának kezdetén mindig fontossá válik az immunrendszer erősítése. Most, a járvány újabb hullámának előszobájában pedig különösen aktuális a kérdés. De vajon hogyan hozhatjuk formába a szervezetünk védekező rendszerét?

Az immunrendszer erősítéséről sokszor úgy beszélünk, mintha az valamilyen izom lenne, amit célzott edzésekkel megerősíthetünk. Pedig erről szó sincs, hiszen egy rendkívül összetett rendszerről, és bonyolult folyamatairól van szó. Az immunrendszer maga is több ezer különböző, egymástól eltérő funkcióval bíró sejtet foglal magában, amelyek tevékenységei a kórokozók és más betolakodók azonosításától azok semlegesítéséig, az üzenetátadástól az újonnan megismert kórokozók elleni harcmodor kidolgozásáig terjednek. Ez utóbbi szempontjából fontos a védőoltások beadása, amelynek során a szervezet megtanulhatja, hogyan kell legyűrnie bizonyos támadásokat.

Erősíthető-e külön az immunrendszer?

Mivel ennyire összetett folyamatról van szó, az immunrendszer működése nem választható le a szervezet általános állapotáról. Épp ezért az immunrendszerünkért azzal tehetjük a legtöbbet, hogy megpróbáljuk fizikailag és lelkileg is a legjobb formába hozni magunkat. Ha pedig ez sikerül, az a csúcsformában működő immunrendszeren kívül azzal a kellemes mellékhatással is jár, hogy nem leszünk folyton fáradtak, javul a teljesítőképességünk, sőt, akár még fogyhatunk is egy kicsit.

Egészséges életmód = az immunrendszer erősítése

Az immunrendszer működését tehát azzal támogathatjuk a legjobban, ha betartjuk az egészséges életmód általános szabályait. A rendszeres mozgás, különösen, ha a szabadban végezzük, bizonyítottan jó hatással van a védekező rendszerünkre. Épp ezért tesz jót, ha ősszel és télen is kirándulunk – a táj szépségének élvezete mellett az immunrendszer is profitál belőle.

Fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás is: a mértékletes, ám szigorú megszorításoktól mentes étrendben megfelelő arányban szerepelnek a szénhidrátok, a fehérjék és az egészséges zsiradékok, és bőségesen vannak benne vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidáns hatású vegyületekben gazdag zöldségek és gyümölcsök. Az alkoholt és a dohányzást viszont jobb, ha elkerüljük. Érdemes hangsúlyt fektetni a pihenésre és a lelki egészségünkre is, hiszen a stressz romboló hatására szinten rengeteg bizonyíték van.

Vitaminok, gyógynövények

Ha ezeket az általános szabályokat betartjuk, akkor érdemes elgondolkodni azon, milyen „plusszal” támogathatnánk meg az immunrendszer működését. Először is, jó, ha nagyon odafigyelünk a higiéniára. Bizonyos helyzetekben, zárt térben, tömegben újra van létjogosultsága a maszkviselésnek, a rendszeres, alapos kézmosás és a fertőtlenítés pedig valószínűleg eddig is a mindennapjaink része volt. De még a gyakori szellőztetéssel is tehetünk a betegségek elkerüléséért.

A vitaminok és ásványi anyagok pótlása sem haszontalan, hiszen ritka az az ember, akinek az étrendje valóban minden szükség anyagot tartalmaz. Túladagolni sem érdemes semmilyen vitamint, ám a kritikus, járványos időszakokban egy-egy multivitamin szedése talán nem túlzás – persze érdemes ezt is mindig megbeszélni az orvossal.

A tapasztalatok szerint egyes gyógynövények is jó hatással lehetnek az immunrendszer működésére. A legismertebb ilyen növény az echinacea, más néven a bíbor kasvirág, amelynek teájából elkortyolhatunk egy-egy csészével, de gyógynövény-kivonat formájában is fogyaszthatjuk. A csipkebogyóból forrázás helyett hideg vizes áztatással készítsünk teát, így nem károsodik a C-vitamin tartalma. Az általában fűszerként ismert fokhagyma és gyömbér fogyasztása is támogathatja az immunrendszer működését.

A bélflóra egyensúlya is fontos

Egyre többet tudunk a bélflóra és az immunrendszer közvetlen kapcsolatáról is. Az olyan probiotikus élelmiszerek, amilyen például a kefir, az élőflórás joghurt, vagy a savanyú káposzta, segíthetnek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát. Emellett azonban fontos, hogy a probiotikumokat tartalmazó ételek mellett úgynevezett prebiotikus rostokban gazdag élelmiszereket is fogyasszunk – ezek rosttartalma ugyanis segíti a belekben élő hasznos baktériumok szaporodását. Rengeteg rostot tartalmaznak például a hüvelyesek, a csonthéjasok, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek és gyümölcsök.