Test és lélek

Szükség van-e a méregtelenítésre?

Az utóbbi évtizedek különösen kedvelt wellness-trendjei voltak a különféle méregtelenítő kúrák, böjtkúrák. Ám vannak olyanok is, akik szerint ezek az „akciók” teljesen feleslegesek, sőt, akár ártalmasak is lehetnek. Vajon a méregtelenítés tényleg hasznos lehet, vagy teljesen felesleges dolog?

Szinte nincs is olyan vallás vagy hagyomány, amelynek ne volna része a böjt az év valamely szakaszában. Ezek a böjtkúrák persze nem kizárólag az egyes ételektől való tartózkodást, hanem egyfajta spirituális megtisztulást is jelentettek, sőt, esetenként a külső környezet, a ház, a kert megtisztítása is társult hozzájuk – gondoljunk csak a hagyományos tavaszi nagytakarításra! Részben ennek örököse a mai fogalmak szerinti méregtelenítés, amikor a testünkbe került méreganyagoktól igyekszünk megszabadítani a szervezetünket.

Méregtelenítés könnyedén

 

A böjtös hagyományok ugyanis egyáltalán nem alaptalanok, és nem is kizárólag vallási, spirituális jellegűek. Tavasszal például a legtöbbünknek kifejezetten jót tesz néhány húsmentes nap, amikor könnyű ételeket fogyasztunk. A szervezetünk, az emésztőrendszerünk, de akár még a bőrünk is hálás az ilyen fellélegzésekért. Különösen a modern, nyugati világban, ahol rendszeresen túlterheljük az emésztésünket, és nem fukarkodunk a feldolgozott, tartósítószerekkel, színezékekkel, állományjavítókkal dúsított ételekkel, jön jól pár olyan nap, amikor visszatérünk a természetes állapotú, vitamindús zöldségekhez, gyümölcsökhöz, vagy a belőlük készült levesekhez, salátákhoz.

Nem csoda, hogy aki belevág a méregtelenítés ilyen kímélő formájába, az hamarosan könnyebbnek, frissebbnek érzi magát. Fontos, hogy ezeken a napokon ne csak a húsok és a feldolgozott élelmiszerek mennyiségét csökkentsük a minimumra, hanem az olyan élvezeti szerekét is, amilyen például a cigaretta, az alkohol, vagy az édességek. Gondoskodjunk elegendő pihenésről, könnyű mozgásról is.

A drasztikus kúrákkal érdemes vigyázni!

A méregtelenítés azonban mára inkább gyűjtőfogalommá vált. Nem csak a zöldségre-gyümölcsre alapozó böjtös napok tartoznak ide, hanem a kőkemény, akár több napos vagy hetes koplalókúrák, léböjtök is. Ezekbe azonban semmiképp sem szabad saját szakállunkra belevágni. A krónikus betegséggel küzdők, a várandós vagy szoptató anyukák, a gyerekek egyáltalán ne is gondolkodjanak ilyesmiben, de a teljesen egészséges felnőttek is csak orvosi ellenőrzés mellett vállalják. Az elvonulásokkal egybekötött böjtkúrák is akkor biztonságosak, ha orvosi felügyelet is társul melléjük.

Egészséges életmód vagy méregtelenítés?

 

A legtöbb orvos és dietetikus egyébként egyetértésben állítja, hogy a szervezet hétköznapi méregtelenítő folyamatai, vagyis a máj, a vese, a bőr méregtelenítő munkája teljesen elegendő ahhoz, hogy megbirkózzunk a szervezetünkbe esetlegesen bejutó méreganyagokkal, valamint a salakanyagok maradéktalan kiválasztásához. A legtöbb, amit a méregtelenítésért tehetünk, hogy rövid távú, drasztikus kúrák helyett inkább egészségesebbre hangoljuk az életmódunkat. Nem csak a méregtelenítés ideje alatt, hanem általában is sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, csökkentjük vagy teljesen elhagyjuk a cukor, a fehér liszt, a feldolgozott élelmiszerek, a kávé, a cigaretta fogyasztását, elég folyadékot iszunk, és a lelki, szellemi feltöltődésről is gondoskodunk. Ezzel egészen biztosan nem ártunk, ha pedig elég hosszú távon műveljük, mindenképp érezni fogjuk a hatását az egészségünkben, a közérzetünkben.