Ennek okán sokan azt mesélték és mesélik is folyamatosan, hogy úgy próbálják meg a "lehetetlent", hogy beszervezik a nagyit, vagy a hugit, vagy valakit a családból, azaz úgy indulnak útnak, hogy valakit még visznek magukkal. Pontosan azért, hogyha egy kicsit is pihenni szeretnének, akkor legyen kire hagyni hosszabb-rövidebb ideig a gyereket.
A megoldás elvben nem is olyan rossz, bár sokszor hallottam már olyat, hogy sajnos annak ellenére sem tudtak igazán kikapcsolódni, hogy valakit még elhívtak a családi vakációra, mert volt mindig valamifajta megfelelési kényszer.
Bevallom, hogy, amikor mi is az első utunkra mentünk a kisfiúnkkal, és - hát őszintén szólva - nem sikerült a legjobbra a vakációzás, bennünk is felmerült, hogy legközelebb más megoldás után kell nézzünk.
Nyáron még akár kivitelezhető is, de télen...
Bizony, nyáron akár az is megoldható, hogy 2-3 generáció együtt utazzon, mondjuk úgy dönt a család, hogy közösen kibérelnek mondjuk egy jó nagy házat és ott szépen, békében mindenki jól érezheti magát, no, de ősszel vagy télen ez már sokkal nehezebb.
Nyilván kisgyerekkel viszonylag rugalmasabban bánunk a szabikkal, így ha arra vetemedünk, hogy két hét múlva el akarunk indulni egy hosszú hétvégére, akkor azt össze lehet hangolni házon belül. De úgy összeszervezni, hogy például a nagyszülők (ha még dolgoznak persze) is eljöjjenek velünk, már nehezen kivitelezhető.
Éppen ezért szoktam én is azt ajánlani a barátoknak, ismerősöknek, hogy válasszanak egy jó kis családbarát szállodát, ahol tényleg mindenki megtalálja a számításait.
A gyerekeknek is jó, mert legalább nem kell magukkal rángatni adott esetben egy sétára, ha neki nincs hozzá kedve és inkább játszana egy jót, és persze nekik is jó, mert nem kell azon görcsölniük, hogy végre kiszabadultak otthonról, de mégsem érzi jól magát senki.
Így, ha tényleg egy olyan hotelben szállunk meg, ahol van rendes gyerekficak és vannak animátorok, illetve bébiszitterek, akikre nyugodt szívvel otthagyhatjuk a csemetét, akkor tulajdonképpen tényleg nincs más dolgunk, csak annyi, hogy elengedjük magunkat és kikapcsolódjunk.
