Két konklúziója is volt ennek a programnak: 1. két és fél órán át megállás nélkül lefoglalta a lányomat ez a tevékenység. 2. nagyon szuper közös élmény volt.
A fenti történeten felbuzdulva döntöttem úgy, hogy a következő decemberben otthon is hasonlóan teszünk és a nagyfiamat bevonva immár hárman látunk neki a nagy kalandnak.
Nem véletlenül neveztem így, mert tulajdonképpen az. Nekik azért, mert „trutyizhatnak”, nyomogathatják, gyúrhatják a tésztát, ami valójában akkor még tényleg olyan, mint egy gyurma, majd szaggathatnak és végül díszíthetnek. Nekünk pedig azért, mert bár nem egyszerű feladat a kicsikkel a konyhában, mégis minden perce megéri. Őszintén szólva picit aggódtam, hogy miként lesz ez az egész. Mennyire lesz sok harc, hiszti és egyebek, de az biztos, hogy sok tapasztalattal gazdagodtam és gazdagodok azóta is minden egyes alkalommal, amiket mindig bele is építek a „programba”.
Ha eddig még csak kacérkodtál a gondolattal, hogy közös sütögetésre add a fejed a lurkókkal, akkor íme néhány jó tanács, tipp, hogy mire és hogyan készülj:
1. Nem mindegy, hogy egy, kettő vagy 3 gyerkőccel vágsz neki, így már jó, ha előre felkészülsz, mindegyik mást szeretne és még annál is többet... Tehát úgy kalkulálj, hogy mindenki szeretne gyúrni, nyújtani, szaggatni – ergo a munkához kapcsolódó eszközökkel is így készülj.
2. Nyugodtan kezdjetek hozzá! Persze triviálisnak hangzik, de az biztos, hogy a sütés napján ők már reggeltől a fejükön fognak pörögni, hogy mikor kezdhetik el, ezért inkább az a fő, hogy Te legyél felkészülve a projektre.
3. Olyan helyet válassz a konyhában, amit nem féltesz, amiért nem aggódsz, hogy ragadni fog, vagy netán úszik majd a tésztában, lisztben. Abban ugyanis biztos lehetsz, hogy a „tetthely” úgy fog kinézni, mint egy építési terület.
4. Egy idő után egyedül maradsz. Szörnyen hangzik, de általában így van. A legtöbb esetben a srácok ugyanis hamarabb feladják, mintsem elkészülne minden, ezért várható, hogy egyszer csak faképnél hagynak a konyhában. Persze nincs ezzel baj, mert akkor picit felgyorsíthatod a folyamatot, majd ha még éreznek magukban elég indíttatást, a díszítésre még visszacsábíthatod őket.
Meglehet, hogy a fentiek tükrében most azért átgondolod, „biztos szeretném-e én ezt”, de hidd el megéri, mert együtt vagytok, közösen alkottok, beszélgettek közben, majd büszkén mesélhetitek, hogy milyen szép és finom sütiket készítettetek.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy egy ilyen élmény emléke mindig megmarad, amire jó szívvel lehet visszagondolni. No és ha még dokumentáltátok is az eseményeket közben, akkor egy fotónézegetős téli estén jókat sztorizgathattok is róla.
