A családok utazási szokásait, igényeit gazdasági és szociális helyzetük mellett többek között olyan pszichológiai tényezők is befolyásolják, melyek ismerete segíthet magasabb szintű elégedettségük elérésében. E faktorok körébe tartoznak többek között a családstruktúrából (például: kétszülős vagy egyszülős család, gyermekek száma, életkora) és a családi életciklusokból adódó jellegzetességek is.
Hill és Rodgers (1964) klasszikus modelljükben a családi életút nyolc szakaszát különítik el, mely ciklusok a mai családterápiás elvek alapjául is szolgálnak. Ezek között öt olyan szakasz található, melyekben a gyermekek a családi élet alakulásában aktívan és a mindennapokban fontos szerepet töltenek be: csecsemős, kisgyermekes, iskoláskorú gyermekes, serdülőkorú gyermekes, felnőtt gyermekes család (Komlósi, 1997). A változások, az életciklus váltások eredményeként új szükségletek, feladatok, viselkedések jelennek meg, továbbá bizonyos veszteségekkel és számos kihívással is szembe kell nézniük a szülőknek. Természetesen a családokban gyakran több gyermek is van, mely az életciklusok „tiszta” képét színesebbé teszi, a lehetőségeket és a figyelembe veendő faktorokat, továbbá ezek egymáshoz való viszonyát bonyolítja.
Az elkövetkezendő hírlevelekben, cikkekben sorra veszem a gyermekek aktív jelenlétéhez kapcsolódó családi életciklusok jellemzőit, az adott időszakok során megjelenő változásokat és kihívásokat. E tényezők ismerete, turisztikai szempontú mérlegelése, a mindennapi gyakorlatba való beépítése által lehetővé válik a szolgáltatásokat igénybe vevők teljesebb körű kiszolgálása, elégedettségük magasabb szintje mellett.
