A szombatunkat az határozta meg, hogy 11-kor KidsOasis foglalkozás, 4 -kor pedig vízi vetélkedőre kellett mennünk. Egyiket sem bántuk, mert az idő nem lett szebb és többszöri kérdezősködés után sem találtunk kihagyhatatlan városi programot.
Kint még nyári meleg volt és éppen azt vártuk, hogy színesedjenek a lombok, amikor először hangzott el a mondat: Anya, mikor lesz már hó? Az igazság az, hogy a hóvárás évről évre reménytelenebb történet, hiszen lassan egy rövidke hétre zsugorodik a szánkószezon. Így aztán más boldogságot kell…
Már írtam, hogy a végére jöttünk bele. Ezentúl nem tudunk olyan szállodába menni, ahol ne vizslatnánk végig a kiírásokat, a szobafelszerelést vagy a szolgáltatásokat. Igazi kritikusok lettünk annak ellenére, hogy jártunk olyan helyen, ahol nagyítóval kellett (volna) keresni a hibát. Nagy kaland…
Nálunk a reggel általában nehezen indul. Ez független attól, hogy 7-kor vagy 9-kor kel fel az aprónép, a reggelizésre mindenkit unszolni kell - még engem is.
Egyszer egy reménytelenül hosszú éjszakát töltöttem a ceglédi vasútállomáson a hajnali vonatra várva. Egy egész napot stoppoltunk Kolozsvárról a barátnőmmel, a fülünkön is cucc lógott és csak nem akart reggel lenni (életemnek erről az időszakáról mélyen hallgatok itthon, nehogy bármikor is…
Noszvajról egyenesen Ceglédre mentünk. Tartottam tőle, hogy az Oxigén Hotel után milyen élményeket szerzünk itt, annyira bennünk volt még az a hangulat. No, ha bennünk volt, akkor a legrövidebbnek ítélt alföldi utak garantáltan kirázták belőlünk, sokszor azon imádkoztunk, hogy tengelytörés ne…
Elpakolni egy ilyen hétvége után nagyságrendekkel egyszerűbb, mint otthonról elindulni: mindent el kell rakni, ami a mienk. Az emberiség nagy rejtélyei közé tartozik, hogyan lesz mindig több cuccunk, mint amivel érkeztünk. A gyerekek számára a londiner kocsi volt még egy nagyobb attrakció (otthonra…