Mikorra tervezzünk családi kirándulást?
Az sem teljesen mindegy, hogy mikor indulunk útnak. Lehetőleg ne az utolsó hetekben, amikor szinte bármelyik pillanatban érhet bennünket meglepetés; és talán nem is az első trimeszter a legalkalmasabb időszak a kalandozásra.
Utóbbi esetben természetesen egy egynapos kis erdőjárásból nem lehet nagyobb probléma, ha jól érezzük magunkat; viszont saját példámból okulva én inkább néhány héttel későbbre halasztanék egy többnapos utazást. Az sem mérvadó, ha az előző gyerkőc esetében fittek és üdék voltunk mindvégig, és még az első trimeszterben sem nagyon érzékeltük, hogy más állapotban lennénk, mint úgy általában. Nálam pont ugyanez a helyzet állt fenn: Szofi lányom esetében gond nélkül el tudtam végezni a munkám, rövid ideig tartó étvágytalanságot és néha egy kis hányingert érzékeltem, de egyébként fitt és friss voltam, semmi komoly. Az utóbbi két hónapban viszont az összes létező „tünet” megtalált, amit csak el tudtok képzelni: hányinger (és sajnos nem maradt a dolog csak az inger szintjén), szédülés, iszonyú puffadás (kettő falattól is), étvágytalanság, fejfájás és totális gyengeség, rossz közérzet. Hetekig az ágyat is alig-alig tudtam elhagyni, a nagylányommal való várandósságomból ítélve pedig nem is gondoltam volna, hogy ilyen is létezik… A lényeg, hogy jobb elővigyázatosnak lenni, de természetesen, ha az 1. trimesztert túlélve élünk és virulunk, és semmi egészségügyi akadálya nincs, akkor miért is hagynánk ki a várva várt kalandot!
Hogyan gondoljuk újra a családi patikát?
Biztosan sokunknak megvan az a néhány gyógyszer, amit utazás előtt rutinszerűen beledobál a családi útipatikába. Vigyázat, hiszen valószínűleg jó néhányuk nem lesz megfelelő. Az első várandósságom alatt annyira nem voltam kiművelődve a témában, mert nem nagyon kellett semmit bekapkodnom és az orromba spriccelnem, mivel nem talált meg semmiféle kórság. Amit meg akkor, hat évvel ezelőtt tudtam babázós témában, őszintén szólva nagy részét már jól el is felejtettem. Hát igen, egy külön világ, külön tudomány… Legyünk különösen tekintettel a fájdalomcsillapítókra, mert sok-sok olyan gyógyszer van, ami tilos vagy egyáltalán nem javasolt kismamáknak. Nem volt rám jellemző a fejfájás, de nyilván az elmúlt hetekben az is megtalált, méghozzá az erős, múlni nem akaró fajtából. Ha nem bírjuk tovább, inkább ne kínlódjunk, de a nőgyógyász vagy a gyógyszerész segítsen a választásban, mert nagyon nem mindegy, melyik terméket választjuk. (A paracetamol tartalmú gyógyszereket szokták javasolni). Egy iszonyatos orrdugulással járó betegség is megtalált, hogy fokozzam az élvezeteket, és ez sajnos bármikor lecsaphat ránk egy néhány napos kikapcsolódás során is. Jobb félni, mint megijedni, érdemes tengervizes orrsprayt beszerezni, ha ez nem használ, akkor kérjük ki az orvos vagy gyógyszerész véleményét, de a legtöbb orrsprayt sajnos most mellőznünk kell. A babaváró vitamint pedig otthon ne feledjük!
Mit (ne) együnk és igyunk az utazás alatt?
Én nem vagyok híve a túlzott tiltásnak, feláll az összes szőr a hátamon, amikor folyamatosan azzal szembesülök, mit nem szabad. Azzal egyetértek, hogy bizonyos dolgokra nagyon is vigyázzunk, de nekem nem szimpatikus a túlzásba vitt tiltólista sem (pl. semmi koffein, ételek tömkelege, amelyeket ne fogyasszunk). No, persze majd akkor is forgatom a szemem, amikor épp a „mit nem ehetünk szoptatáskor” című hosszas lista jön velem szembe. Az evés-ivás kérdésében szintén érdemes kikérni a doki és a védőnő véleményét, de azért általában nem szokott azzal probléma lenni, ha megiszunk mondjuk napi egy kávét vagy szülinapkor kivételesen koccintunk egy deci vörösborral. Szerintem az jóval károsabb, ha valaki „mekis” kaján él, csak mert azt kívánja. Néhanapján nyilván belefér, de azért ne legyen rendszeres a sok tartósítószer, ízfokozó miatt. (Én babától függetlenül is csak nagyritkán csábulok el gyorskaják tekintetében). A fúrt kutak vizét várandósan kerüljük a kirándulásokon ugyanúgy, ahogyan a hétköznapokban is – erre minden kismamát figyelmeztet a védőnő. No és persze ne együnk nyers, illetve félig sült húst vagy nyers tojást. Ha esetleg belefutunk akár egy svédasztal során, akkor ne ezekre a falatokra essen a választásunk!
Hova menjünk, mit csináljunk?
Mi más lenne a legjobb úti cél, mint egy szuper KidsOasis Minősített Családbarát szálláshely? Hiszen a félpanziós ellátás mellett itt nem kell azon törnünk a fejünket, hogy mit adjunk a családnak reggelire, vacsorára; minden és mindenki a mi kényelmünket szolgálja. A játszószoba és a wellness élményelemei is lekötik az ifjúság figyelmét, ha véletlenül nem kedvez nekünk az időjárás, akkor is feltöltődhetünk.
Wellness-ügyben szintén egyeztessünk az orvosunkkal! Mielőtt útnak indulunk, érdemes kikérnünk a véleményét, hiszen vannak vagy lehetnek olyan elemei ennek a kiruccanásnak, amelyek kérdésesek lehetnek. A fürdőzés alapesetben nem tiltott, bár a fertőzések elkerülése végett az orvosok inkább a természetes vizeket ajánlják. A szauna esetében megoszlanak a vélemények, de általában nem szokták javasolni. Én személy szerint nem is kívánkozom most a szaunába, de aki igen, az egyeztessen az orvosával és kiemelten ügyeljen a folyadékpótlásra! Érdekes, hogy nálunk inkább tiltott dologként él a köztudatban kismamák esetében a szauna, a finn nők nagy részének viszont természetes, hogy pocaklakóval sem hagyja ki az életéből. Összességében szerintem érdemes olyan úticélt választani, ahol nem kizárólag wellnessezés lehet a program, hanem vannak bőven látnivalók is a közelben vagy akár egy erdei kirándulásra, tanösvény vagy kilátó meglátogatására is van mód.
