Röviden a történet
Amikor a kis családdal elmentünk nyaralni, és útközben lebetegedett a 2 hónapos babám, nem voltam meggyőződve arról, hogy elegendő az otthoni doktornénink telefonos segítsége, és szerettem volna, ha ránéz a közelben is egy orvos. (Persze nem volt semmi vész, csak én voltam megilletődve a helyzettől.)
Csakhogy a 21. században nem minden ilyen egyszerű.
Egyrészt ugyanis híján voltunk térerőnek és ezzel együtt netelérhetőségnek, másrészt kb. orvosnak is…
Bővebben… Nagy nehezen sikerült netet lehelni a gépünkbe, és sikerült körbenézni, hogy a környéken merre található rendelő. Fel is hívtuk őket, hogy ha nem gond, akkor autóba szállnánk és tiszteletünket tennénk. Viszont amikor megérkeztünk, akkor derült ki, hogy amúgy nemigen gyerekorvosi rendelőben vagyunk, csak most épp mázlink van, hogy épp van, aki megnézzen minket, mert amúgy csak x várossal arrébb van gyermekorvos.
Szó se róla, alaposan meglepődtem és bár ha odébb kellett volna menni, nem lett volna túl nagy baj persze, de függetlenül ettől, ismét megdöbbentett az orvoshiány.
Megdöbbentett az a tény, hogy ha nem vagyok eléggé felkészült, meg netem, se telefonom nincs, akkor futkározhatok egy pár hónapos gyerekkel városról-városra, mire valaki ránéz, és megállapítja, hogy amúgy tényleg nincs nagy gond, csak egy kis megfázástról van szó.
Összességében tényleg nem volt egy túl nagy sztori, de egy életre megtanultam azt, még mielőtt bármilyen családi vakációra indulunk, hogy felkutatom az összes orvosi és egyéb fontos elérhetőséget és papírra vetem, hogy még egyszer ne járjunk így.
