Babával

Utazzunk-e várandósan?

Rengeteg kérdést tartalmazó posztot olvastam anno és most is azzal kapcsolatban a közösségi térben, hogy nekiinduljon-e az ember lánya egy hosszabb-rövidebb utazásnak várandósan. Valójában azonban ez annyira egyéni döntés, mint az, hogy milyen ruhát vegyek fel ma. Na jó, ennyire talán mégsem egyszerű a válasz, de azért alapesetben, ha minden rendben van, akkor miért is ne. 

Én gyakorlatilag minden babám várásakor voltam valamilyen utazáson, utazásokon. Az első babámnál már javában a nyolcadik hónapot tapostam, amikor nászutaztunk, igaz, akkor „csak” a Balatonig mentünk, de nem volt különösebben gondom vele. Teszem persze hozzá, hogy a vízpartot és magát a vizet sem tudtam nagyon élvezni, mert akkor már nem volt annyira ajánlatos se napra, se a Balatonba menni, de ezeket leszámítva hibátlan volt minden és bántam is volna, ha nem megyünk. 

A második babámmal téli vakáción voltunk, akkor is szintén elég nagy pocakkal, de semmi szeghette kedvemet, míg a harmadik babámmal való várandóságom alatt Horvátországban nyaraltunk, nagyszülőkkel. Utóbbi esetben még igencsak „kisterhes” voltam, mert nem sokkal az utazás előtt derült ki a baba érkezése, de nagyon klassz volt így is, és egy percig sem éreztem rosszul magam. 

 

De mégis milyen esetben gondoljuk meg, hogy nekiinduljunk-e vagy sem?

A leggyakoribb ok, ami miatt kérdéses lehet a nyaralás, ha rosszullétek gyötörnek. Bevallom, nekem szerencsém volt, nem voltam rosszul egyik babám várásakor sem, de sok ismerősöm és barátnőm életét nehezítették meg a reggeli hányingerek és társaik. Amik pedig autóban, buszon vagy akármilyen közlekedési eszközön csak fokozódtak. Ezek függvényében indokolt, ha elgondolkodsz az utazáson. 

Ennél már egy fokkal komolyabb ellenérv lehet, ha esetleg veszélyeztetett terhes vagy. Ebben a cipőben jártam és külföldre így nem is merészkedtem, de kisebb távra azért országon belül gond nélkül nekiindultunk. Persze, minden papírt, egyebet vittem magammal, ha netán valami probléma lenne, álljon rendelkezésre minden lelet. Szerencsére nem kellett. Ha újra kérdeznék mennék-e, simán vállalnám. 

A harmadik kérdés, hogy hol tartasz a terhességben. Az utolsó hetekben repülővel amúgy sem lehet már utazni, tehát a hosszabb külföldi út így már nem is kérdés többé, belföldre pedig tényleg úgy érdemes, hogy bármikor kaphass orvosi ellátást, ha esetleg szükség lenne rá. Vagy ha esetleg megindul a szülés, akkor gyorsan eljuthass az orvosodhoz. Éppen ezért túl távolra vagy térerőtlen területre (!), erdő mélyére már nem javasolt az utolsó időkben menni. 

És még egy plusz ok, ami kérdésessé teheti az utazást, hogy mennyit tudsz ülni. Bagatellnek tűnhet ez a kérdés, ugyanakkor mégsem az. Ha már szültél, akkor biztosan tudod, miről beszélek, ha pedig még nem, akkor a pocakod növekedésével érteni fogod. Egy idő után ugyanis a pocód nem biztos, hogy jól viseli a sok ülés, a derekadról nem is beszélve. Az pedig már csak meggy azon a bizonyos habon, ha a lábad is dagad. Nyáron ez amúgy is könnyebben előfordulhat, várandósan pedig szinte mindig. Van akinek már félidőnél megnehezíti a vízesedő boka a mindennapjait, van azonban olyan kismama is, aki csak az utolsó hetekben kezd erre a kellemetlenségre panaszkodni. Mivel azonban nem egy diadalmenet fájó háttal, derékkal, popsival vagy dagadó bokával szenvedni órákat, így könnyen felmerülhet a kérdés, hogy utazz-e vagy sem. 

 

Tehát, ha van kedved, egészségügyi szempontból nem indokolt, hogy ne utazz, akkor mindenképp iktass még be pár nap pihit az életedbe, mielőtt megérkezik a csemete. Hidd el, megéri! 

Olvass még várandósság, baba témában itt!