Mese, mese, mátka
A felnőttek számára is értékes tanulságokat hordoznak a mesék, sőt gyógyításban, terápiában is használhatóak, mégis a kisgyerekek nyiladozó értelme talán a legfogékonyabb a mesék dallamaira. Nem lehet elég korán kezdeni a mesemondást. A kisbabát még „csupán” az anya vagy apa jól ismert hangja ringatja a meséket hallgatva, azonban beszédük későbbi kialakulásában jelentős szerepe van a szavak, szóösszetételek, mondatok megismerésének.
Meseút – a mesék ösvényén járva
A noszvaji Meseút kincseit: a palóc meséket „kacsalábon forgó”, egyedi kézzel festett meseházikók őrzik. A programot úgy állították össze, hogy remek mulatság, szórakoztató játék és kaland legyen az egész családnak. A 10 meseházikó között 7 rejtélyes feladatokat tartalmaz, így a mesedélután egyben agytorna, fejlesztő fejtörő is. A noszvaji Oxigén Family Hotel június 17-től ismét fogadja vendégeit, és természetesen a Meseút is látogatható! A kezdőcsomag aktuális elérhetőségéről tájékozódjatok indulás előtt. Elő a hétmérföldes csizmával, keljetek bátran meseútra!
Mesék és mesetarápia – mítosz vagy valóság?
A mese egyidős lehet az emberiséggel, már nagyon régóta jelen vannak a mondák, mítoszok, elbeszélések. Az ősi időkben a mesék felnőtteknek szóltak, és a népi hiedelmek vagy vallások is jelentős hatással voltak rájuk. A mítosz és valóság keskeny mezsgyéje után a műmesék a középkorban jelentek meg, azonban csak a XIX. század végétől tekintjük őket gyerekeknek szóló műveknek. Nyugati vagy keleti társaikkal ellentétben a magyar népmesék különlegessége, hogy létező emberek, állatok és tárgyak szerepelnek bennük varázslatos képességek birtokában (például csodaszarvas). Meseterápiás módszereket ősidők óta alkalmaznak a gyógyításban és prevencióban gyógyítók, sámánok és papok. A mesékben lévő harcok, küzdelmek megismerése a személyes belső konfliktusokra és mentális elakadásokra csillapító hatású lehet.
