Élménybeszámolók

Barangolás a Krisna-völgyben

Kerüljük a nagyon kihívó öltözetet, érkezés előtt ne fogyasszunk alkoholt, ne vigyünk magunkkal húst, halat és tojást tartalmazó ételeket és csak a kijelölt helyen dohányozzunk! Ezek a házirend alapvető pontjai, melyek betartására szigorúan figyelnek és figyelmeztetnek is minket.

 

Megérkezünk, leparkolunk és máris monumentális élmény fogad bennünket: két hatalmas elefánt őrzi a bejáratot. A pénztárban kedves fiatalember interjúvolja meg a gyerkőcöt az életkoráról, 6 év alatt ugyanis nem kell jegyet váltania. A térkép és a hatalmas mosoly mellé pár útravaló csemegét is kapunk. Gauranga, ahogy a csomagoláson is írva vagyon: “Egy falatnyi boldogság”, feltüntetve rajta a közhasznú alapítvány minden fontos információja, ahova adakozni lehet. Az itt élő emberek ugyanis adományokból élnek.

 

A templom tér látványosságai

 

A recepciónál a nyári hónapokban egy termékbolt tart nyitva, ahol a hosszabb sétára helyi szörpök kóstolásával készítenek fel bennünket. A főépülethez egy kb. 800 méteres szépen térkövezett út vezet, melyet gyalogosan 10-15 perc alatt tehetünk meg. Rossz idő vagy egészségügyi problémák esetén a templom előtti tér parkolója autóval is célba vehető, amiért elenyésző felárat számolnak fel.

 

A Krisna-völgy főépületéhez érve minden egy helyre összpontosul: az indiai szentély mellett jobb kézre található a Govinda vegetáriánus és vegán étterem, az ajándékbolt és a mosdók. A külső helyszíneken hennát festenek a száriba öltözött nők és szemet gyönyörködtető kézműves alkotásokat árulnak. Az étterem névválaszta egyébként rendhagyó. Érdemes tudni, hogy a szarvasmarha kultikus állat Indiában, több istennel is összefüggésbe hozzák a hinduk. Krishna például tehénpásztor volt, pásztorcsaládban nevelkedett. Másik neve épp emiatt Govinda volt, lefordítva egyszerűen “tehénpásztor”. Ő minden véda (tudás, szent ismeret) ismerőjéről és a tehenek oltalmazójáról kapta ezt a nevét.

 

A “szent tehén” és a vegetáriánus szellemiség

 

A tehén egyszerre több dolgot is képvisel a hinduk számára: adakozó lény, az emberiség egy szülőanyja, a női termékenység, a bőség szimbóluma. A bikára pedig a férfi termékenység jelképeként tekintenek és ugyancsak sok jót adó állatként. Mind a hím, mint a nőstény szarvasmarhát nagy becsben tartják.

A hindu hitben egyébként minden élőlény szent. A vegetáriánus szellemiség is azon az elven alapul, hogy nem akarnak ártani az állatoknak. Éppen ezért húsimádóknak nem túl szerencsés ebédidőben érkezni, ám az ide látogatók fenséges ajurvédikus, kiadós mennyiségű élettel elégíthetik ki gasztronómiai kíváncsiságukat. A menük szezonális, vegyszermentes, Krisna-völgyi zöldségek és gabonafélék felhasználásával készülnek telis tele vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

 

Vezetett és szabad programlehetőségek

 

Az indiai szentélyben minden órában indul egy kb. 40 perces vezetés, ahol a vendégvezető a szentélyben látottakon túl a Krisna-völgyben élők életmódjáról és kulturális szokásairól mesél amolyan interaktív formában, hisz nekünk, “laikus” embereknek első hallásra bizony kissé távolinak tűnhet az ő világuk, ami idővel aztán teljesen természetessé válik.

Szabadtéri program keretein belül ellátogathatunk még a tehénvédelmi központba, sétálhatunk a pihenő pavilonok és a dísztavak mentén, bebújhatunk a bambuszból kialakított alagútba és a biokertészeti egységeket is megcsodálhatjuk, így szemtanúi lehetünk az önellátás és a természetközeli élet mindennapos csodáinak. A kültéri látogatást az elefántoktól egészen a szentély épületéig tanösvény táblák segítik, mellettük elszórva egy-egy mocsári ciprus liget fekszik.

 

Elvonulás a természetbe

 

A Krisna-völgy Magyarország, sőt tán Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közössége, mely 266 hektáros területén, a hajdani birkalegelő helyén a sokszínű élővilág számos fajának ad otthont. Botanikus kertjében több mint 950 fa és bokor faj található, mely az oktatás mellett lehetővé teszi a természetközeli élővilág megőrzését és az étkezési terményekre irányuló kutatást is. Kezdettől fogva az önfenntartás munkált alapelvként a közös munka, szociális fejlődés és hagyományos technológiák segítségével.

 

A Krisna-völgy nem része az országos áramhálózatnak. Az itt élők házaiban és az irodákban szükséges áramot napelemek és szélmalmok állítják elő. A közösség vízellátását a házak melletti kutak valamint egy közös, 330 méter mély kút adják. A szennyvíz feldolgozása egy zéró-kemikália, zéró energia nád-ágy zónarendszerrel történik. A háztartások mosási technológiái környezetbarát, „zöld” mosószereken alapulnak, mint például az ecet és a mosószóda.

A közösség biokertje zöldségeket és gyümölcsöket biztosít a templom és a háztartások számára. A termelés mellett a raktározás és eltartás is fontos szempont. 2008-ban egy 150 m2-es pince épült, mely a téli hónapokban jelentősen hozzájárul az önfenntartáshoz. Hagyományos raktározási és konzerválási módszereket, valamint dehidratálást alkalmaznak, tartósítószerek hozzáadása nélkül.

 

Gosala, a Tehénvédelmi Központ

 

A Krisna-völgy csordájában magyar tarka, tiroli borzderes és indiai zebu is képviselteti magát. A terület folyamatos fejlesztés alatt áll. Jelenleg egy 550 m2-es akol, két ökör karám, egy szénatároló és az eszközök tárolására szolgáló helyiség található ott. A hagyományőrző mezőgazdasági eszközöket megtekinthetjük mi magunk is.

 

Iskola a völgy tetején

 

Az intézményt 2009-ben akkreditálta a kormány, a gyermekek oktatását a Krisna-völgy tanárai végzik. A Nemzeti Tanterv mellett a diákok védikus tudományokat, organikus kertészkedést, önfenntartást, ökológiai életstílust, drámát, zenét, művészeteket, kézművességet és sok más hasznos dolgot is tanulnak, például gyógynövényeket gyűjtenek, lekvárt főznek be. Arra képezik őket, hogy megbecsüljék a természet kincseit, az állatokat, embereket, hiszen minden és mindenki Istenhez, Krisnához tartozik.

 

Kíváncsi turisták

 

A Krisna-völgy az évente 25-30 ezer turista kíváncsiságának kielégítésén túl turisztikai eseményeknek, öko találkozóknak és vallási rendezvényeknek is teret biztosít. A legnagyobb éves vendégváró fesztivál maga a Búcsú, melynek során átlagosan mintegy 7000 fő látogatja a Farmot. 3 napot tölthetnek ekkor a Krisna-völgyben és környékén. A rengeteg látnivaló mellett a színpadon naponta úgy 10 órás műsor is megtekinthető.

Mindezeken túl a Krisna-völgy a béke és a lelki fejlődés színhelye is. Lakói az életüket tették fel Sríla Prabhupáda vágyának megvalósítására. Gondolataikat és tetteiket szeretett Istenségeiknek, Sri Sri Rádha-Syámasundarának, Krisna-völgy Murtijainak ajánlják.