Mivel ránk köszöntött az őszi szünet és ez az első iskolai szünetünk saját gyerek révén, élvezzük nagyon. Millió dolgot beterveztünk persze, amikre az elmúlt hetekben nem jutott idő, de teljesen más fajta rohanás ez. Van időnk minden téren készülni az utolsó nagy útra. Csütörtökön irányba vesszük Hajdúszoboszlót.
Amikor az ember meghallja a város nevét, önkéntelenül valami nyugdíjas fürdőre gondol, de ahogy ránéz a szálloda honlapjára, abszolút nem a gyógyfürdős, reumás centrum kerül a szeme elé. Egy modern, minden igényt kielégítő szállodát talál.
Az idő mostanra lehűlt, így a kinti programok köre szűkül, de igyekszünk majd minél sokrétűbben alakítani az ott töltött három napot. Abból is látszik, hogy szünet van, hogy végre el tudunk majd indulni reggel, és időben odaérünk, illetve nem kell rohannunk haza szombaton sem, mert a vasárnapot meg tudtuk hagyni még egy kis visszazökkenésre.
Már most azt érzem, hogy így lenne az igazi legközelebb is menni, csak sajnos ehhez alap esetben két nap szabi kell, illetve iskolai szünet, ha már van iskolás korú gyerekünk is. Tehát ha tehetjük, akkor így fogjuk alakítani máskor is, mert teljesen más úgy felkészülni, hogy nem munkából esik be az ember, illetve nem úgy jön haza, hogy a félig kipakolt bőröndökön átbukva indítja a hétfő reggeli rohanást.
Ilyen pozitív várakozással nézünk a következő út elé, és igyekszünk minél több kedves pillanatot szerezni, hogy a hosszú télre kitartson. Bár hozzá tartozik, hogy már most kacsingatunk valami téli pihenés felé, hogy még egyszer tudjunk viszonylag nyugodtan pihenni, mert egy újszülöttel, vagy egy pár hónapossal azért újra több kihívás vár majd ránk.
