Tünde vagyok, 2 gyerekes anyuka egy Alföldi kisvárosban lakunk, csendesen, szépen 2 gyermekemmel és férjemmel. Igyekszem odafigyelni a családra, törekszem arra, hogy étrendünk mindig változatos legyen, kapjon minél több szerepet a zöldség és a gyümölcs a mindennapokban. Mint méhész család, nálunk a cukor fogyasztás is minimális, nálunk a palacsinta is úgy igazi, ha mézet rakunk rá. Mint gondos anyuka és a családi vakációk főszervezője, igyekszem most is mielőbb eltervezni, hol is töltsük az idei házassági évfordulónkat, amely augusztus végére esik. A választás, hogy mindenkinek kedvére tegyek természetesen ezek után nem lehet más, mint egy wellness hotel. Nem engedhetjük meg magunknak ezt a fajta kényeztetést sokszor, így alaposan és megfontoltan választok. Az első wellneszünk tökéletesre sikerült, így hamar arra az elhatározásra jutottunk, hogy szeretnénk megismételni. Közös döntés volt, úgy mint a nyaralás persely elindítása is otthon. Megbeszéltük, mindenki a maga módján fogja gyarapítani a tartalmát. A gyerekek a nagyszülőktől kapott pénzből raknak hozzá, mi jobban oda figyelünk a családi kasszára és már meg is van miből fogunk megint nyaralni! Ez egyszerűbb mint gondoltam!
Megtörtént a választás, a helyszín tökéletes. Kislányom gondosan feljegyezte a naptárba az időpontot, elkezdődött a visszaszámlálás. Hiába van még addig 6 hónap, mi már most lessük hétről-hétre a napokat, mikor is utazunk legközelebb.
Az iskola júniusban befejeződött. Szépek lettek az eredmények, büszkék vagyunk a gyerekekre. Hurrá, indul a vakáció! Sajnos nyaralani nem fogunk, a munkhelyről nem lehet nyáron hiányozni. A mi nyaralásunk az a wellness hétvége lesz, amit együtt eltöltünk a 13. házassági évfordulónkon abban a hotelben, ahová már úgy készülünk. Ahol van jacuzzi, kinti és benti medence, infra és finn szauna és persze lehet választani masszázst is. Igen, már tudom, hogy ott újra feltöltődünk. Elolvastam az értékeléseket, sok pozitívumot írnak a hotelről, azt írják nagyon jó a konyhája is. Remek! Nálunk mindenki szeret ugyanis enni is. Nem fogunk unatkozni, már tudjuk, hiszen a gyerekek részére külön foglalkoztató és animációs programok vannak folyamatosan. Mi szülők meg akkor vagyunk a legboldogabbak, ha látjuk a két gyerkőc milyen jól elszórakozik.
Már csak 1 hónap van hátra, kemény a munka, de az vígasztal, 4 hét és hátra hagyom magam mögött a rohanó világot és ezt a sok –sok stresszet ami naponta ér. Boldog voltam, hiszen minden tökéletes volt, egészen addig a csütörtök estig.
Valami történt, valami megmagyarázhatatlan. A férjem rosszul lett.... mentőt hívtunk a diagnózis rémísztő... infarktus. Úgy érzem mintha megállt volna körülöttem a világ, egyszerűen nem értem miért történik ez velem, velünk... Most mi lesz?! Meg fog halni?! A férjem még csak 36 éves... Napokig csak sírok, a kórházat látogatom, és minden este a bizonytalansággal együtt fekszem le. A megválaszolatlan kérdések tömkelege kering a fejemben.
Kemény időszak következik, ingázás a család, munkahely és kórház között. Egyik pillanatban úgy érzem, hogy ezt nem bírom tovább és csak azon jár az eszem, mit csinálhattam volna másképp, hogy ez ne történjen meg? Meg tettem-e mindent, hogy ez ne történjen meg? Rá kell jönnöm, még többet kell tenni az egészségünkért, bedarált minket is a rohanó, stresszes világ.
Eltelik 3 hét és a férjemet hazaengedik, pont azon a hétvége előtt mikorra a várva várt nyaralásunk van. Mit tegyek, mi ebben a jó megoldás? Döntöttem! Megyünk! Mindenkinek szüksége van a kikapcsolódásra és a feltöltődésre.
Itt vagyunk a hotelben, a gyerekek önfeledten szórakoznak a medencében újdönsült barátaikkal. Édesapjuk a napozóágyon ülve figyeli őket. Én a szaunában ülők, örülök, hogy ismét együtt a család. Eszembe jut az elmúlt 1 hónap és az izzadtság cseppjei mellett a könnycseppek is szabad utat törnek az arcomon. Család vagyunk, összetartunk. Megváltozott az életünk, kaptunk egy új esélyt. Kezdődik az iskola és a rehabilitáció. Sok erőre van szükségünk, amihez így nyár végén a legjobb helyet választottam, hogy erőt gyűjtsünk, egy wellness szállodát.
