Az út pont kellemes hosszúságú volt, bő egy óra alatt leértünk és még komppal is utaztunk a Balatonon. A szállodába érve a bejelentkezéssel kezdtünk, egy kedves néni adta oda a kitöltendő papírokat és mondta el a tennivalókat. Még ki sem töltöttük a bejelentkezéshez szükséges dolgokat, már jött is a szálloda értékesítési és marketing igazgatója, Sternócky Balázs.
Hozott nekem egy klassz pólót, amin az állt “gyerek szállodaigazgató”, mit mondjak, büszkén feszítettem benne. Balázs bácsi nagyon rendes volt, elkísért minket a szállásunkra, ami a leghátsó épületben volt, mert itt vannak olyan nagyobb apartmanok, ahol a mi hat tagú családunk is kényelmesen elfér. Mielőtt elbúcsúztunk, még megbeszéltünk egy másnap 13.30-as időpontot amikor is körbe fogom vele járni az egész szállodát.
Egy gyors átöltözés után már szaladtunk is le a wellness részlegbe és főképp a Balatonba szerettünk volna idén először megmártózni. Könnyen meg is tehettük hisz a hotelnek saját partszakasza van. A wellness részleg egy kinti és egy benti medencéből állt. Bent még többféle szauna, gőzkabin, só és aroma szobák álltak a rendelkezésünkre. Bár mi gyerekek inkább a benti medence élmény részeit szerettük, főleg a “sodró folyót”. A kicsiknek való egyetlen csúszdás medence sajnos nem volt feltöltve a kishúgom nagy bánatára.
Miután a család jól “kifürödte” magát, felkerestük a szálloda éttermét, hogy megvacsorázzunk. Jó sokan voltak, hisz épp egy gyermekorvosi konferencia zajlott. A vacsoránkat svédasztalról választhattuk ki, ahol eléggé bő és változatos ételekből szemezgethettünk. Bár, szintén a konferencia miatt, gyermek menüt sajnos nem kaptunk. Vacsora után még egy sétát tettünk a siófoki mólóra ahonnan nagyon szép volt a kilátás a naplementés Balcsira. Még hattyút is etettünk, a kezünkből. A szállásunkra visszaérve mindenki gyorsan ágyba bújt és én hamar el is aludtam.
Másnap a reggeli után nyakunkba vettük a várost és megnéztünk pár érdekességet Siófokon. Kedvencem a víztorony volt, aminek a tetején egy forgó kávézóból lehet megcsodálni a teljes panorámát. Itt már ki is néztük a következő úti célunkat a Makovecz Imre által tervezett evangélikus “bagoly” templomot. Volt még fagyizás és láblógatás a Balatonban, majd a szálláson még egy kis pancsi, de már alig vártam a lényeget: a szálloda minden zugának felkutatását.
Az igazgató úr pontosan érkezett a találkozónkra és egy óra alatt nagyon sok mindent megmutatott nekem és minden kérdésemre válaszolt. Láttam például a 600 fős konferencia termüket, bekukkantottunk a konyhára, leellenőriztünk egy szobát a takarítás után. A luxus apartmanokat is megnéztük és megtudtam, hogy a kötelező bútor, ágymatrac és szőnyegpadló cserék után a még jó minőségű lecserélt darabokat hátrányos helyzetű családoknak és intézményeknek adják, ennek nagyon örültem. Látogatásunk a wellness részlegen zártuk.
Mindezek után az világossá vált számomra, hogy egy szálloda igazgató munkája nagyon összetett és sok felelősséggel jár.
Ezt a napot egy családi mozizással zártuk, egy esti előadáson voltunk bent a városban.
Sajnos hamar eljött a búcsú napja és a reggeli után már indultunk is. Anyáék még megleptek minket azzal, hogy nem egyenesen haza hanem a balatonfűzfői bob pályára mentünk.
Nagyon klassz zárása volt ez ennek a csodás hétvégének, amit bármikor szívesen megismételnék. Azzal együtt is, hogy a konferencia miatt nem voltak külön gyerekprogramok, se animátokor, és még a játszószoba is ki volt pakolva, mert azt is a rendezvényhez használták.
Kata
