Hosszú előkészület előzte meg az utazást, de este nyolckor kocsiba pattanva Budapestig sem jutott eszembe olyan dolog, hogy na, b@sszus..., az otthon maradt. Kezdek vérprofi lenni a rendszerezésben is. Külön kis hátizsák az úton szükséges pelenkának, nedves ilyen-olyan törlőknek, pót kisgatyának. Külön táska a lábunknál lévő elemózsiának, nasinak. Előre hámozott, darabolt nagy doboz sárgarépa, alma egészben megmosva nekünk, alma héjastól darabolva háromévesnek, alma hámozva darabolva egyévesnek. Frissen sütött tökmagvas pogácsa, márványos joghurtos-barackos süti, guruló Üvegtigris. Külön teret nyert a beach cucc a maga szerény, strandbódényi plasztik felfújósával (gumicsónak, úszógumi, strandlabda, karúszó), plusz úszógatyák, fürdőruhák, vízipisztoly, strandlepedő, tengerparti mamuszok, homokozó játékok. Külön szortíroztam a két gyerek gardróbját, külön a miénket. Fontossági súlyozás alapján esélyegyelőséget mérlegeltem, hogy megérkezéstől számítva huszonnégy órán belül, mi kell majd először és mi legvégül. Külön volt tisztálkodós pakk, külön elsősegély, külön spejz és főzős motyó, tányérokkal, sajtszeletelővel, hámozó, fakanál minden. Ezeken túl vittünk kempingszékeket, hűtőládát, gázfőzőt, főzőpultot (ez jócskán növeli a kényelmi faktort), kempingasztalt, árnyékoló pop-up strandsátort, egy- és kétszemélyes felfújható matracot, egyszemélyes önfelfújós matracot, lámpákat, ledeket, szerszámokat, kis ásót, nagy babakocsit, felakasztható zuhanyozót. Ami elmaradt az a lapát és seprű, illetve szándékosan nem utaztattuk a grillezőt, de ez legközelebb jön, mert nagyon nagy hasznát vettük volna. Így csak szimatoltuk a szomszédok sültjeit.
Kiváltottuk a legkisebb családtagnak is a személyit, és az uniós biztosítási kártyát, Ember intézte a többi biztosítást, autóra is. Teljesen át lett vizsgálva a szekér az út előtt, hogy ne érjen meglepetés minket. Fedélzeten GPS, magazinok.
Éjszakai vezetést terveztünk felváltva. Végül Ember tolta végig, itt-ott hajnalban már megállva és hunyva húsz perceket, ha nagyon kellett. A gyerekek tündérien viselték, pisilni, inni meg-meg álltunk, de le a kalappal előttü(n)k.
Végre felavattuk a tavaly vásárolt kuckót. Azt kell, mondjam: esküvő nélkül is lehet valakinek lakodalmas sátra, és mennyezetről lógó "csillárja". Akkora impozáns példány, hogy a kempingben is csodájára jártak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy elvittük a sátor-díjat. Ennek annyira nem örültünk, amikor fel kellett állítani, most először élesben 12 órás, sőt több... éjszakai vezetés, forgolódás, navigálás, rosszul letérés után a sziesztázni való dög melegben, két - akkor erősen lábatlankodónak titulált - gyerek mellett. Amikor viszont állt, akkor leporoltuk a kezünket, kettőt hátraléptünk, és hümmögve mondtuk, hogy ez jobb, mint hittük. És hatalmasabb. Szerintem nem volt még Emberrel ilyen komoly közös projektünk, mint ez a sátorállítás. Kétszobás (2*3 fős), és egy vicc nélküli (baba)kocsi-beállós. Este, amikor behordtuk a főző pultot, a kinyitott kempingszékeket, beparkoltunk Y-ba a nagy babakocsival, akkor is volt hely a ruháknak, hűtőládának, úszóguminak, csónaknak és egy laza keringőnek. A kemping pedig rendszerint olyan hatást keltett bennem, mint a Dirty Dancing film. Folyamatos programok, medencés fitneszaerobik Stefanoval, golfpálya, játszótér, animátorok, este show műsor a gyerekek bevonásával, amfiteátrum, bár, bolt, fullos zuhanyzó, mosoda, mosogatási lehetőség, több utcányi sátor és lakókocsi hely, bungalowk jakuzzival, kis terasszal, Ristorante, híd, és persze mindez a tengerparton. Ahol nap közben latin tánctanulást folyt. Fura azért, hogy itthon mennyire nincsen kultúrája ennek a kempingezésnek, pedig ha az idő is remek, akkor nagyon-nagyon - nyomdafestéket nem tűrően - jó tud lenni. Többnyire olaszok és németek voltak nagyon profi felszereléssel, lakóautókkal, terasszal, virággal, edényekkel. Többször körbecirkáltuk a területet, hogy ötletet merítsünk, mit kell jövőre beszerezni. Nyitottunk is egy külön oldalt a noteszban, hogy oda szaporítsuk az ideákat, pedig már idén is elég alaposak voltunk. Ember - biztos, ami biztos - csekkolta az eladó használt lakókocsikat is a neten, hogy mire nyugdíjasok leszünk, magunkévá tegyünk egy ilyet. Azt mondta, jobb, ha már most elkezdünk spórolni a lakóautó fogyasztására is. Az egy dolog, hogy mi élveztük, de nagyon kíváncsi voltam, hogy a gyerekek hogyan fogják. Még annál is jobban.
Ha kempingezéshez kell jó tanács vagy ötlet, név és cím a szerkesztőségben ;-)!
