De kezdjük az elején. Reggel összepakoltunk, elindultunk. 1-kor értünk a Tisza Balneum Thermal Hotelbe, de már becsekkolhattunk.
A srácok rögtön feltérképezték a terepet, velünk együtt. Amik azonnal feltűntek: gyereküléses bringák állnak rendelkezésre, bent kismotorok, kisbiciklik hada várja a gyerekeket, a szobában az összes ajtó biztonsági záras (előzetes leírásban említettem, hogy ez gondot szokott jelenteni, és máshol még nem találkoztam ezzel, illetve nem is számítottam rá), egy tál gyümölcs bekészítve nekünk, mellette az asztalon a dugaljak védődugói. Az összes bútor sarkán sarokvédő, a fürdőben csúszásgátló, fellépő, és lett volna még kiskád meg ülésszűkítő is, de azokat mi nem kértük. Fürdőköntös nem csak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is, ráadásul abból sem egy méret, hanem figyelembe vették, hogy nagyjából mekkorák...
Az első utunk a medencékhez vezetett. Az elmúlt napokhoz képest gyönyörű időnk volt, szikrázó napsütéssel, de azért a kánikulának érezhetően vége. A nagymedence hideg vize nem nekem való már ilyenkor, de rozmár gyermekeim minden további nélkül dobták a hasasokat-hátasokat, majd átvonultak hozzám a melegebb medencékbe kiengedni. A medenceparton fogyasztottuk el az ebédet (a srácok nagy örömükre ehettek halrudacskát), de ott készítik a frissensülteket, salátát, kávét is.
Majd felöltöztünk, és elindultunk a komphoz, hogy átmenjünk a szomszédos Kalandszigetre. A pénztáros javaslatára mégis áttettük holnapra, mert szerinte kevés lett volna már zárásig az időnk. Visszasétáltunk, játszótereztek kicsit a szálloda játszóterén, majd bevonultunk a játszóházba. Egy irtó kedves lány - Anett - játszott velük, kézzel készített minionokkal fogadta őket (főnyeremény, minion jöhet bármilyen formában és mennyiségben) majd 6 körül átvonultunk a 'moziba' ahol pincér szervírozta nekünk film közben a habos kakaót!:D Mikor a kicsi meg a nagy nyűglődtek, hogy menjünk már, Anett magától felajánlotta, hogy menjünk nyugodtan, ő majd felhozza Benettet a szobába, ha vége a filmnek! Mint kiderült kb. 10 perc volt hátra, de milyen szuper megoldás volt, minden gyerek jól érezte magát!
Ezek után a vacsi. Ott kezdődik, hogy a gyerekeknek külön asztalon, nekik megfelelő magasságban, az ő fogukra való ételek, kis tányérok, poharak, evőeszközök... Teljes mértékben ki tudják szolgálni magukat.
Asztalhoz ültünk, és újabb meglepetés, hogy nem csak gyerekszék van, hanem ülésmagasító is. Az előzetes elgondolásoknál ezt is említettem, hogy általában a babaszékkel le vannak tudva a 'kicsik' de Miron már kicsit kinőtte azt, a nagy székek meg még túl nagyok, szóval ez tökéletes volt. Mikor ők befejezték, átültek a játszósarokba az asztalunk mellé, és színeztek, rajzoltak, amíg mi is befejeztük. A nap zárása volt az altatás, a külön szobában, ami a lakosztályban az ő kis helyük. Biztos vagyok benne, hogy nagyobb gyerekek esetén ez még inkább áldásos, hiszen ott már nagyobb igény van részükről is a szülőktől való szabad térre.
Rengeteg pozitív tapasztalattal zártuk a napot, érzéseink szerint ez holnap sem lesz másképp.
