A könyv alapján illetve némi internetes kutakodással nagyjából összeállítottuk a 3 napi programot. Két kisgyerekkel az alapos megismerés vagy bejárás nem jöhetett szóba, de mi szeretjük a „kóstolgatást”, benyomásokat, élményeket szerezni úgy, hogy közben mindannyian jól érezzük magunkat.
Az utazás napjára a Tiszafüred-Örvény Szabics kikötőjéből megközelíthető Tiszavirág ártéri sétaút 2 kilométeres szakaszát választottuk. És milyen jól tettük! A fiúkra nagy hatást tett, hogy motorcsónakkal vittek át minket a túlpartra. Még a babakocsit is be tudtuk tenni a csónakba, így a másfél éves kisfiunk sem akadályozott abban, hogy a szállás elfoglalása előtt bejárjuk a vadregényes ártéri erdőt. Madárcsicsergés, erdő és víz, kilátók, hidacskák, ébredező természet, virágos rétek, kézi hajtású körhinta tették színessé a sétánkat. A nagyobb gyerkőc becsülettel végig gyalogolt, a kisebb nagyrészt a babakocsiból nézelődött álmélkodva. Az út végén a gyerekek már nyűgösek voltak, az egyik éhes, a másik fáradt volt, üres gyomorral, de tele élményekkel érkeztünk meg a szállodába.
A bejelentkezés során újabb kedves meglepetéssel szolgáltak. A gyerekek kaptak egy masnival átkötött foglalkoztató füzetet. Valóban apró dolgok kellenek ahhoz, hogy egy kisgyerek azonnal érezze, ő is fontos. Elfoglaltuk a szobát, gyönyörű kilátással a Tiszára, ahol a gyerekek legnagyobb örömére jöttek mentek a különféle vízi járművek. A szoba elfoglalása után az étterembe mentünk. Amikor megkaptuk az étlapot, meglepetten vettük észre, hogy külön gyermek étlap van, benne olyan ételekkel, amelyek általában a gyermekek nagy kedvencei, de ezek mellett akár főzeléket is tudtunk volna kérni. Az én 4 éves fiam sajnos nagyon válogatós, de a külön neki szóló étlap akkora hatást tett rá, hogy még tiltakozni is elfelejtett az evés ellen, lelkesen olvasgatta a választékot. A gyerekeknek az étteremben van külön kis asztal, ahol tudnak színezni ill. egy-két kisebb játék is található ott, amivel elfoglalhatják magukat addig, amíg a szülők esznek. Habár a mi fiainkat jobban érdekelte a meredek lépcsősor, ami az étterem felső szintjére vezetett, de legalább végignézhettem, ahogy a másfél éves kicsi meghódította a magasságot azért, hogy utolérje a bátyját. Miután mindenki jól lakott, feltettük a kérdést a gyerekeknek, pancsolni szeretnének-e vagy felfedezni Mókalandot, a szálloda gyermekbirodalmát. Ez nehéz választás egy gyereknek, ezért mi felnőttek letettük a voksunkat a fürdés mellett. Gyors átöltözés után máris a kellemes meleg vizű medencében játszottunk a gyerekekkel. Vacsora előtt a fiúk mindenképpen meg szerették volna nézni a játszóházat is, nagyon gyorsan rájöttek, hogy a szállodában mehetünk akárhová, biztosan jól fognak szórakozni. Mi ránéztünk az órára és sejtettük, hogy ebből nem lesz időben elalvás, de máskor is előfordult már velünk, hogy utazás során nem tartottuk a megszokott napirendet. Úgy gondoljuk, hogy nem baj, ha érzik a gyerekek, amikor utazunk, kikapcsolódunk, akkor kicsit lazábbak a szabályok. Amennyivel később fekszenek este, annyival tovább alszanak reggel.
Visszatérve Mókalandra. Sejtésünkből nagyon gyorsan bizonyosság lett. Mókalandot nem lehet csak úgy otthagyni holmi vacsora kedvéért. Gazdagon felszerelt játékbirodalomban találtuk magunkat, a gyerekekkel rögtön elkezdtek foglalkozni az animátorok, a 4 évesünk karján hamarosan traktoros tetkó csillámlott és izgatottan várta, hogy megérkezzen Vidor Vidra, aki -mint megtudtuk- együtt ropja a gyerekekkel a kacsatáncot a mini discoban. Marci fiam meg szerette volna várni a buli kezdetét, így a vacsora váratott még magára egy ideig. A gyerekek lelkesen táncoltak a kedves vidra figurával. Fél 8 körül azonban átmentünk az étterembe, mert mindkét fiú nagyon elfáradt és megéhezett. Itt újabb csoda fogadta a gyerekeket, mégpedig élőzene. Annyira élvezték a zenés vacsorát, hogy az evés végeztével alig tudtuk távozásra bírni őket.
Másnap délelőttre fürdést, délutánra pedig egy kis csónakázást terveztünk. Előző nap a kikötőben megkérdeztük, érdemes-e csónaktúrázni két ilyen korú gyermekkel, biztosítottak róla, hogy minden további nélkül. Szóval délelőtt a gyerekek pancsoltak, mi pedig felváltva a párommal szaunáztunk is, nagyon jól tud esni párszor tíz perc kikapcsolódás is. Mert azért az nyilvánvaló, hogy gyerekkel utazni nem éppen pihentető, két gyerekkel pláne nem az. Ha valaki a Tisza tónál jár, annak (szerintünk) kötelező halat ennie! Egy szállodához közeli halétteremben ebédeltünk, nagyon finom volt a süllő. Ebéd után a kikötőbe indultunk, ahol motorcsónakba szálltunk, és Béla „bácsi” mutatott nekünk sok-sok érdekességet a vízen. Láttunk szürke gémet, szárcsát, tőkés récét, hódvárat, de a legnagyobb ovációt az váltotta ki belőlünk, amikor nem messze tőlünk egy jégmadár emelkedett fel a nádasból. Gyönyörű volt! A kisebb fiunk nehezményezte, hogy bizony a csónakban nem szaladgálhat, ezért ő hol álmélkodva nézte az őt körülvevő vízi világot, hol mindent megpróbálva próbált szabadulni az ölünkből. A nagy fiam viszont végig élvezte az utat, az apukája távcsövén keresztül tanulmányozta a tájat. Nagyjából egy órát voltunk a vízen, két ekkora gyerekkel ez elég is volt.
Visszatérve a szállodába a gyerekek új erőre kaptak, hogy, hogy nem ismét a játszószobában találtuk magunkat, ahol a szombat esti nyüzsgéssel ellentétben most csend fogadott minket. A gyerekek egyedül játszottak, övék volt egész Mókaland! A foglalkoztató füzetben egyébként pecséteket lehet gyűjteni a különböző foglalkozásokon való részvétellel, Marci fiam füzete is betelt, így egy szerencsekerékkel kiforgatott magának egy hűtőmágnest. A kisfiam boldogsága láttán mi szülők újabb piros pontot osztottunk ki a szállodának. Találtunk egyébként olyan kérdőívet is, amely ovis korosztálynak szól és rajzos, játékos kérdésekkel tudakolja a gyerekek véleményét a szállodáról. Nagyon ötletesnek találtam.
A második napunk is eseménydús volt, vacsora után villámgyorsan elaludtak a gyerekek. Itt kell megjegyeznem, hogy a szállodában töltött két napunk alatt annyi kedvességet tapasztaltunk, ami ritkaság számba megy. A recepciósok, az éttermi dolgozók, az animátorok, a takarítók kivétel nélkül mind segítőkészek és mosolygósak voltak. Őszinte érdeklődéssel fordultak a gyerekekhez, nem erőltetett, hanem szívből jövő mosolyok voltak ezek. Egy szülő nagyon hálás tud lenni ezért. Kijelentkezéskor a gyerekek egy-egy lufit kaptak a recepción, újabb kedvesség, ami miatt jó szívvel fogunk emlékezni az ott tartózkodásunkra.
Következő úti célunk Poroszló, azon belül az Ökocentrum volt. Nagy szerencsénkre a vidraetetés előtt pár perccel érkeztünk, így nagyon bájos jeleneteknek voltunk szemtanúi. A kis állatok gondozójuk kezéből vették el a halat és fogyasztották el jóízűen. Az Ökocentrum rengeteg látnivalót tartogatott még, hatalmas akváriumokban úszkáltak körülöttünk a különböző édesvízi halak, de a tájegység más őshonos állatai is bemutatásra kerültek. Különleges a játszóház, a falra az ártéri erdő és a Tisza tó állatai vannak felfestve, a kilátóból csodálatos panoráma tárul elénk, az épület nagy üvegfelületekkel rendelkezik, a gyerekek azt sem tudták hová nézzenek. Egy 10 perces 3D filmvetítés mutatta be, hogyan változik a Tisza tó arca az évszakok váltakozásaival. A film elvarázsolt minket, még sokáig tudtuk volna nézni a különleges állatokat, a növényvilágot. Amikor kijöttünk a teremből, a gyerekek észrevették a kinti játszóteret, természetesen azt kellett célba vennünk. Még egy órácskát sétáltunk kint, az Ökocentrumot körülvevő bemutató tér még számtalan állatnak ad otthont és biztos vagyok benne, hogy sok látnivaló lett volna még, de a fiúk elfáradtak. Véleményem szerint Poroszló Budapestről indulva akár egy napos kirándulásra is alkalmas célpont. Az utunk véget ért, két fáradt, de elégedett kisfiú zuhant be az autósülésbe és aludta végig a hazavezető utat.
A Tisza tó és környéke bennünk mély nyomot hagyott. A fotók alapján a nyári tiszavirág rajzás is fantasztikus élmény lehet. Sok látnivaló vár még arra, hogy a magunk módján felfedezzük. Mi biztosan visszatérünk még!
A cikk Mező Krisztina olvasónk írása, köszönjük neki! Várjuk a Ti élménybeszámolóitokat is az info@kidsoasis.hu címre!
Még több család élményéről itt olvashattok!
