Dióhéjban talán úgy fogalmaznám meg, hogy ami kell, az legyen elérhető; amit pedig nagyon nem kéne, hogy elérjen a gyerek, azt ne is érje el. Ez az alapigazság nem csupán a gyerekszobára, hanem a lakás minden helyiségére igaz kell, hogy legyen, hiszen a gyermek mindenhol (is) ott van. Ezenkívül van még néhány apróság, ami a kényelmet és biztonságot szolgálja, de vegyük sorra a saját kis tipplistám, amelyet a hatéves nagylánnyal való tapasztalatok ihlettek és jól fog jönni hamarosan, a kistesó érkezésekor. Tehát:
Mitől lesz egy gyerekszoba bababarát, ill. gyerekbarát?
A „biztonságos” játékok legyenek könnyen hozzáférhetőek.
Természetesen azokra a játékokra gondolok, amelyek a gyermek életkorának megfelelőek és a velük való játék nem kíván felügyeletet.
Minden veszélyforrás legyen kellő magasságban/kellően elzárva a lakásban!
Számos veszélyforrás leselkedhet a babára/gyerkőcre és persze lehetnek olyan tényezők is, amelyek inkább ránk nézve okoznak kellemetlenséget (pl. sok-sok plusz takarítás). Íme néhány tipp, hogy ezeket elkerüljük:
- A piciknek ne tegyük könnyen elérhetővé az apró alkatrészeket tartalmazó, balesetveszélyes játékokat, ill. az egyéb, általunk féltett dolgokat (pl. egy szép mesekönyvet, amelyet könnyen eltéphet.)
- A konnektorokat takarjuk el biztonsági dugókkal. A gyermekbiztos eszközök, dugaljak biztosítása a KidsOasis minősített családbarát szálláshelyekkel szemben is alapkövetelmény.
- A gyógyszerek, sminkek, körömlakkok, takarítószerek és egyéb vegyszerek, egészségre káros anyagok legyenek kellően elzárva.
- Egyéb, ártalmatlannak tűnő „ellenségeink” is legyen jó magasan (pl. slime, gyurma), és bizonyos életkorig csak egyes feltételek teljesülése esetén és jelenlétünkben lehessen használni őket. Ez persze opcionális dolog, egy idő után már inkább a szülő védelmét szolgálja, mintsem a gyermekét! J Mi például jó időben kint, a sörpadon gyurmázunk, télen pedig leginkább közösen, a dohányzóasztalon, az erre szánt viaszos vásznon.
A berendezés és a tárgyak elhelyezése mindig legyen a gyerek életkorának, ill. magasságának megfelelő!
Legyünk résen, hiszen a kicsik gyorsan nőnek, ezáltal egy szép napon könnyen elérik azt a (hálószoba szekrénypolcán felejtett metálezüst) körömlakkot egy székre állva, amit tegnap még nem. Mi pont így jártunk. A kis üveg természetesen nem maradt zárva és az ágytakaró is ezüstbe borult.
Ha tehetitek, szerezzetek be kulcsos komódot és/vagy szekrényt a könnyen nyitható helyett.
Ez csak egy tipp, ha esetleg most rendezitek be a lakást, költöztök vagy bútort cseréltek. A folyamatos gyerkőc után való pakolászást és aggodalmaskodást könnyen minimalizálhatjuk, ha legalább a szekrények egy része kulcsra zárható. Mi már lekéstünk róla, de sokszor áhítoztam egy zárható ruhásszekrényre és komódra. Most viszont szerencsére a szekrényünk teteje olyan magasan van, hogy én is csak székre állva érem el a 175 centimmel.
Válasszunk baba-, ill. gyerekbarát berendezést!
Mellőzzük a berendezésben az üvegasztalt, az éles, balesetveszélyes tárgyakat, bútorokat. Válasszunk lekerekített sarkú bútorokat, pl. dohányzóasztalt a nappaliba is, ha most rendezzük azt be vagy épp bútorcserét tervezünk.
Minél vastagabb, puha szőnyeg legyen, amely lefedi a szoba jelentős részét.
Nemrég cseréltük le a gyerekszobában a szőnyeget egy jóval vastagabbra és puhábbra. Ráadásul az is célunk volt, hogy a szoba jelentős részét lefedjük vele, így élvezzük igazán a közös társasozást, kártyázást a szőnyegen ülve, nem kell a fenekünk alá párna és senkit nem szorítunk le a padlóra. Most látom, hogy mennyivel komfortosabb a nagyméretű és vastag szőnyeg a kicsik birodalmában (is).
Elektromos készülékek lehetőleg ne legyenek a gyerekszobában!
A lehető legjobb, ha tévé, számítógép és semmilyen egyéb elektromos kütyü sincs a gyerekszobában. Ha kicsi a lakás vagy valamilyen oknál fogva ezt nem tudjuk megoldani, akkor minél nagyobb távolság legyen a tévé és/vagy számítógép és a gyerkőc ágya között. A lényeg, hogy kerüljük az elektroszmogot, amennyire csak tudjuk, és ne tévézzünk órákig abban a szobában, ahol a baba vagy kisgyerkőc alszik.
