De hogy ez miért is rossz nekünk?
Leginkább azért, mert általában ilyenkor szoktunk kicsit kimozdulni otthonról, mondjuk egy jó kis kirándulásra vagy éppen egy családi utazásra, függetlenül attól, hogy milyen évszakról van szó. Ezekre a napokra szoktuk tartogatni az extra kikapcsolódásokat, amikorra nem kell a szabadságokat és a ovi/suli szüneteket összehangolni, mert mindenki szabin van és viszonylag kisebb logisztikázással is meg tudjuk oldani az utazást.
Persze, azért nem ennyire gyászos a helyzet, mint ahogyan az elsőre látszik, de tény, hogy szeretjük ezeket a 3-4 napos kötelező szabadságokat. De hát, ha idénre csak ennyi jutott, akkor ennyivel kell beérnünk. Természetesen, ha mindenképp szeretnénk, azért megoldható, mondjuk egy-két plusz nap szabadsággal. Igaz, hogy egy kicsivel több követ kell megmozgatni, de mindenkire ráfér egy kis kikapcsolódás az év minden szakában.
Induljunk neki minél előbb!
Személyes tapasztalat, hogy ha csak 2-3 esetleg négy napos szabadsággal kell beérnünk, akkor nem jó halogatni az indulást és jobb minél előbb nekiindulni az útnak, hogy ott is nyerjünk magunknak egy kis időt. Persze, nagyban függ, hogy mikortól tudjuk elfoglalni a szállást, de általában mi is mindig úgy szoktunk lopni még néhány órát, hogy már addigra odaérünk, ahogy átvehető a szobánk.
Másik tapasztalat az is, hogy ha viszonylag kevés napunk van a családi pihenésre, akkor valami hozzánk közelebb eső gyerekbarát szállást szoktunk keresni, hogy még az utazással is tudjunk spórolni, hiszen nem mindegy mondjuk, hogy 3-4 órát utazunk, vagy csak egyet. Nekünk legalábbis ezek bevált módszerek, főleg, mióta nem kettesben, hanem kiscsaláddal megyünk el egy néhány napos minivakációra, tekintve, hogy a drága gyermekkel elindulni általában sosem két perc.
Szóval, ne csüggedjünk a kevés kötelező szabadságnap miatt, csak próbáljuk áthangolni a lehetőségeket.
